Hunyadi László kivégzése

A XV. század első felében Magyarországon a kormányzat alakulása átmeneti nagyúri csoportosulások, ún. ligák formáját öltötte. Ez a ligauralom lehetetlenült az évszázad második harmadában nagy jelentőségűvé vált Hunyadi család egyik tagjának, Hunyadi Lászlónak politikai jellegű kivégzése folytán. Igaz, hogy a politikai válságból is más ligán át vezetett ki az út, de ez csak pillanatnyi megoldás volt, és a ligauralom többé nem éledhetett újjá oligarchikus formáiban. A télbe hajló 1456. év látszólag a megbékéléssel, a megbocsátással zárult, hogy a következő tavasz mégis a megtorlás jegyében bomoljék ki. A fordulat okait részleteiben nem ismerhetjük. Nem tudjuk, mi történt a budai palotákban, mi a vidéki kastélyokban, mi a hadiszállásokon. Talán már a december elején Szegeden tartott királyi tanácsülésen fogant meg a Hunyadi fiúk alkalmas pillanatban elfogatásának gondolata. Annyi bizonyos, hogy a békülékenység kifáradást, tanácstalanságot inkább takart, mint igazi megegyezéskeresést. Az 1456. esztendő úgy fejeződött be, hogy a szemben álló pártok tapasztalt vezető nélkül maradtak. Hiányzott az elsősorban hadvezér Hunyadi János széles körű bázist vonzó, nyílt politikája - hiszen őt Zimonyban járvány ragadta el, és hiányzott a politika fordulatait leplezni tudó, a háttérből mozgatni képes Ciliei Ulrik célra törése — hiszen őt összeszólalkozás során Belgrádban Hunyadi László és Szilágyi Mihály hívei ölték meg. Talán a pártok meggyöngülésére következtettek ebből, túlzottan is, az ellenfelek. Már a századforduló történetírása felvetette a pszichikai tényezők fontosságát: tizenhat éves gyermekkirály állt szemben a huszonnégy éves ifjú Hunyadival, akit országkapitánnyá kinevezett, de azután iparkodott a király Budára. A Budán összeült főbb tanácsosoknak tudták be a további eseményeket, azokkal a fiatal királyt vádolni a történészek egy része gyenge megítélésnek tartotta. Más lélektani magyarázat is elképzelhető azonban: az idegen környezetben a gyermek, fő tanácsadóját megrázóan elveszítve, magára utalva hirtelen elhatározni képes fiatal férfivá érett. De éppen ilyen fontos volna a Hunyadi Lászlót tragédiája felé rántó pszichikai tényezők elemzése. Mégsem a két, politikailag és emberileg szemben álló vezető egyén — a romantikus történetszemlélet és művészet korábban kihangsúlyozott — ellentéte a fő tényező, amiből az 1457. év eseményeit megérthetjük. Körülöttük, mellettük három - a krónikákból és okiratokból jól elhatárolható - csoport, típus játszik egyenlő súlyú szerepet, s ez magyarázza meg a fordulatok kimenetelét. A hatalmas birtokaiból és a XIV. századig visszanyúló politikai tapasztalataiból erőt merítő magyar arisztokrácia, a hivatalok java részét rendszeresen betöltő politikai „establishment” lépett elő mint az események mozgatója.