Az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság (1899–1904)

A tanulmány az Erdélyi Képzőművészeti Társaság megalakulását és működését (1899-1904) mutatja be, kiemelve a szervezet elkötelezettségét a vidéken élő művészek érdekképviselete iránt, valamint kapcsolatait a magyar művészeti élet rangos fórumaival. A szervezetet egy kolozsvári festőművész, Peielle Róbert alapította, aki a müncheni akadémián és a bajor fővároshoz közeli dachaui művésztáborban szerzett tapasztalatait tekintette követendő példának. Az egyesület alapszabályát Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter hagyta jóvá, aki a kezdeményezés támogatására nagy összeggel támogatta Kolozsvárt. Az egyesület bemutatkozó kiállítására 1902. október 12-én, a Fadrusz Mátyás-szobor felavatásán került sor, a Budapesti Műcsarnok festőinek részvételével. A kiállításnak a kolozsvári Korcsolyacsarnok adott otthont, amelyet Pákei Lajos építész üvegtetővel és felülvilágítással alakított át a Társaság költségén. Ez az emeleti szárny számos kiállításnak adott otthont, és 1925-ben itt nyílt meg az első erdélyi képzőművészeti főiskola. Az Erdélyi Képzőművészeti Társaság néhány év múlva pénzhiány és gyenge társadalmi mozgósítás miatt megszűnt, de a vidéken élő művészek önszerveződő kezdeményezéseinek példája maradt.