Kényszerpályák a hazai nagyvárosok fejlesztési stratégiáiban

A városi fenntarthatósággal kapcsolatos tudományos diskurzus több évtizedre nyúlik vissza, melyet a jelenkori városkutatások egy erősen interdiszciplináris mederben folytatnak mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos térben. Az egyik legintenzívebben kutatott terület jelenleg a városok klímaváltozással szembeni sérülékenységének elemzése, mely során a legnagyobb hangsúly az értékelni kívánt urbánus területek belső, társadalmi és gazdasági alrendszereinek tulajdonságain van. Ezen tudományos területeket bővíti tovább a hosszú távú berögzülések, kényszerpályák, az úgynevezett lock-in hatások feltárása is, mely során a városfejlesztési célok és beavatkozások tovagyűrűző, nehezen megváltoztatható potenciálját helyezzük a vizsgálat középpontjába. Jelen tanulmányban Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged és Székesfehérvár fenntartható várofejlesztési stratégiáinak részcéljait infrastrukturális, intézményi és viselkedési lock-in hatások szempontjából értékeltük. Eredményeinket összevetettük egy korábbi hőhullámokkal szembeni sérülékenységet középpontba helyező tanulmánnyal és megállapítottuk, hogy azon városok esetében, ahol magas negatív lock-in potenciál párosul magas érzékenységgel vagy alacsony alkalmazkodási képességgel, a helyi döntéshozóknak fokozott óvatossággal és körültekintéssel kell eljárni a stratégiák végrehajtása során. Az alkalmazott módszertan hozzájárul a kvalitatív stratégiaelemzések metodikai hátterének színesítéséhez, egyben olyan megoldást kínál a stratégiaalkotók számára, mely ex-ante elemzések elvégzését is lehetővé teszi.