Javascript must be enabled to continue!
Egy különleges ókori egyiptomi halotti szobor egyiptológiai és archeometriai vizsgálata
View through CrossRef
A tanulmány egy, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében őrzött, mesterien faragott ókori egyiptomi halotti szobrocska anyagvizsgálati eredményeit tárgyalja. A jelenlegi restaurálás előtt a tárgy szemközti felületén nagyjából azonos méretű kerek lyukak helyezkedtek el, amelyeket fehér színű anyaggal töltöttek ki, ami a befejezetlenség látszatát keltette, márpedig a tárgyat biztosan nem hagyták félkészen. A nemrégiben elvégzett anyagvizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy valaha az egész felületet polikróm dekoráció borította, amely mostanra azonban szinte teljesen eltűnt. Mindezeken túl, a fafaj meghatározás alapján a szobrocska tiszafából (Taxus baccata L.) készült, egy Egyiptomban nem honos fafajtából, amelyet éppen ezért igen értékesnek és egzotikusnak tartottak az ókorban. Ez megmagyarázza, hogy miért döntött a halotti figurát kifaragó kézműves az értékes (ám egyik felületén lyukakkal ellátott) fadarab újrafelhasználása mellett. A restaurálás és az anyagvizsgálati eredmények lehetővé tették a budapesti tárgy pontosabb datálását, az eredetileg festett felület elméleti, részleges rekonstrukcióját, valamint az eredeti rituális funkció valószínűsítését.
Title: Egy különleges ókori egyiptomi halotti szobor egyiptológiai és archeometriai vizsgálata
Description:
A tanulmány egy, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében őrzött, mesterien faragott ókori egyiptomi halotti szobrocska anyagvizsgálati eredményeit tárgyalja.
A jelenlegi restaurálás előtt a tárgy szemközti felületén nagyjából azonos méretű kerek lyukak helyezkedtek el, amelyeket fehér színű anyaggal töltöttek ki, ami a befejezetlenség látszatát keltette, márpedig a tárgyat biztosan nem hagyták félkészen.
A nemrégiben elvégzett anyagvizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy valaha az egész felületet polikróm dekoráció borította, amely mostanra azonban szinte teljesen eltűnt.
Mindezeken túl, a fafaj meghatározás alapján a szobrocska tiszafából (Taxus baccata L.
) készült, egy Egyiptomban nem honos fafajtából, amelyet éppen ezért igen értékesnek és egzotikusnak tartottak az ókorban.
Ez megmagyarázza, hogy miért döntött a halotti figurát kifaragó kézműves az értékes (ám egyik felületén lyukakkal ellátott) fadarab újrafelhasználása mellett.
A restaurálás és az anyagvizsgálati eredmények lehetővé tették a budapesti tárgy pontosabb datálását, az eredetileg festett felület elméleti, részleges rekonstrukcióját, valamint az eredeti rituális funkció valószínűsítését.
Related Results
Molecular Characterization of Infectious Laryngotracheitis Virus Circulating in Egypt during 2023
Molecular Characterization of Infectious Laryngotracheitis Virus Circulating in Egypt during 2023
Since its discovery in Egypt in 1983, the infectious laryngotracheitis virus (ILTV) has continued to spread, leading to substantial losses for poultry farms. This study aimed to id...
Keszthely-Fenékpuszta késő római lelőhelyről származó rendkívüli méretű vasbucák archeometriai vizsgálata
Keszthely-Fenékpuszta késő római lelőhelyről származó rendkívüli méretű vasbucák archeometriai vizsgálata
Keszthely-Fenékpusztán egy egykori pannoniai késő római kori erődítmény lelőhelyén öt nagyméretű ékelt vasbucát találtak. Rendkívüli paramétereik miatt ezek a leletek az ókori euró...
Beszámoló a 8. Balkáni Archeometriai Szimpóziumról
Beszámoló a 8. Balkáni Archeometriai Szimpóziumról
A kétévente megrendezett Nemzetközi Archeometriai Szimpózium (International Symposium on Archaeometry, ISA) „kistestvére” a Balkáni Archeometriai Szimpózium (Balkan Symposium on Ar...
LASCA véráramlásmérő rendszer fejlesztése és a kiértékelést befolyásoló egyes folyamatok fontosságának vizsgálata
LASCA véráramlásmérő rendszer fejlesztése és a kiértékelést befolyásoló egyes folyamatok fontosságának vizsgálata
Ha koherens fénnyel megvilágítunk egy érdes felületet, és az arról szóródót fényt egy ernyőn vagy leképező optikán keresztül egy kamera érzékelőjén felfogjuk, akkor azon egy szemcs...
Hun kori lószerszámveretek új régészeti és archeometriai eredményei Árpás, Pannonhalma, Zugló és Szederkény lelőhelyekről
Hun kori lószerszámveretek új régészeti és archeometriai eredményei Árpás, Pannonhalma, Zugló és Szederkény lelőhelyekről
Az 5. sz. második harmadára jellemzők a préselt aranylemezből, aranyozott ezüstlemezből és aranyozott rézötvözet lemezből álló leletegyüttesek. Jelen tanulmányban az ún. préselt ar...
Tagbővülés az Archeometriai Műhely szerkesztőbizottságában
Tagbővülés az Archeometriai Műhely szerkesztőbizottságában
Legutóbb 2023-ban számoltunk be arról, hogy az folyóiratunk szerkesztőbizottságában változások történtek (Szilágyi 2023) és kialakult egy nagyobb, 17 fő létszámú, szakterületeket t...
Tömött vörös mészkő – „vörös márvány” : Emlékek művészettörténeti és archeometriai kutatási eredményei (2001–2023)
Tömött vörös mészkő – „vörös márvány” : Emlékek művészettörténeti és archeometriai kutatási eredményei (2001–2023)
Az elmúlt két évtized művészettörténeti és archeometriai célú kutatásai és együttműködései során sikerült a korábbiakhoz képest sokkal részletesebb képet alkotni a Kárpát-medence é...
Mengzi hatalombölcselete
Mengzi hatalombölcselete
Az ókori kínai társadalomtörténet viszonyainak félremagyarázása abban az alapvető átértelmezésben keresendő, hogy a standard sinológus-történészi tézis szerint az ókori Kína a Zhou...

