Új adalékok Boldog Gizella királyné emlékezetéhez

Szent István király feleségéről, Boldog Gizelláról viszonylag keveset mondanak az életével közel egykorú források. A 13–14. századi szöveghagyomány már bővebben szól róla, de ezekből a kései forrásokból igen ellentmondásos kép bontakozik ki az első magyar királynéról. Rokonszenvesnek és visszataszítónak egyaránt ábrázolták. Magyar történészek alapos tanulmányokban mutattak rá a Gizelláról szóló források keletkezési idejére, és kísérletet tettek arra, hogy megmagyarázzák kettős emlékének az okát.1 Teljesen megnyugtató magyarázat azonban nem született erről a kérdésről. Jelen tanulmányomban újabb forráscsoportot vonok be a „kettős Gizella-kép” vizsgálatába, melyet a korábbi magyar történészek ebből a szempontból még nem elemeztek. Tanulmányom második felében Gizelláról szóló további, kevéssé ismert középkori szövegekre mutatok rá: vázolom a bakonybéli apátságról szóló adománylevél értelmezési lehetőségét, valamint a Gizelláról szóló legkorábbi, 15. századi legenda jelentőségét.