Alsó-Dráva antropogén és természetes hatásokra bekövetkezett függőleges mederváltozásainak vizsgálata

A Duna-vízgyűjtő magyarországi részének felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási terve („VGT2”) alapján legtöbb folyónkon medermélyülés figyelhető meg, amely magával vonja a vízszintek süllyedését. A legjelentősebb medermélyülés a Dráva folyón tapasztalható (kb. 3-4 cm/év), amit a természetes mederváltozási folyamatok mellett különféle intenzív emberi beavatkozások (hagyományos folyószabályozási beavatkozások, vízlépcsők létesítése, intenzív folyami kotrás) váltottak ki. A folyó különböző hatásokra adott válaszait azonban meglehetősen nehéz elkülöníteni. Vizsgálataink során a morfológiai, illetve a kisvízszintekben bekövetkezett változások elemzésén keresztül tettünk becslést az egyes hatások arányára, felhasználva a rendelkezésre álló folyószabályozási, kotrási és hordalékmérési adatokat, valamint korábbi mederfelmérések eredményeit is. A 18. századi folyószabályozási beavatkozások előtt az Alsó-Dráva medre természetesnek volt mondható. Az azóta domináló antropogén hatások alapján három időszakot különíthettünk el a vizsgálataink során. Az első időszakban (a 18. sz. végétől 1974-ig) csak folyószabályozási beavatkozásokat végeztek a folyószakaszon, azonban hatásukra jelentős medermélyülés következett be (átlagosan 1,3 méter kb. 120 év alatt). A második időszakban (1975-től 2002/2011-ig) három horvát vízerőmű létesült a közvetlen felvízi szakaszon, valamint ezzel egyidejűleg jelentős folyami kavics-, illetve homokkitermelés ment végbe a vizsgált szakaszon. A vízlépcsők hatása a legközelebbi, őrtilosi szelvényben mutatkozott meg a legintenzívebben (a medersüllyedés elérte akár a 7,7 cm/év intenzitást is), míg folyami kotrást a teljes szakaszon végeztek, átlagosan 0,80 cm/év medermélyülést okozva. A harmadik időszakban (2003/2012 óta), vagyis a fő kiváltó okok megszűnése óta – az utóbbi évtized kisvízszintjei, valamint a mederfelmérések alapján – az Alsó-Dráva medrében szignifikáns függőleges irányú változások már nem igazolhatók. Fontos megjegyezni azonban, hogy ez a kotrási tevékenység megszűnése óta eltelt 10-20 éves időszak a trendelemzés szempontjából nem feltétlenül tekinthető reprezentatívnak.