Search engine for discovering works of Art, research articles, and books related to Art and Culture
ShareThis
Javascript must be enabled to continue!

A Csörsz-árok környezeti rekonstrukciójának előkészítése térinformatikai módszerekkel

View through CrossRef
A Csörsz-árok (ismert még Ördögárokként) egy 1260 km összhosszúságú földmű, mely körülöleli az Alföldet. A sánc-árok rendszer szélessége 3,4–8 m között változik, mélysége 1,5–3 m a mai szinttől mérve. A megmaradt szakaszok sáncainak magassága kb. 2 m. A sánc-árok rendszer két, három, egyes helyeken akár négy vonalból áll. A sánc-árok rendszer kezdőpontja a Duna majdnem szemben Aquincummal Alsó-Pannónia fővárosával. Innen nyugatról keletre halad és Nyíregyháza alatt délre fordul. Áthalad az Alföld keleti részén, vége az Al-Dunánál van Viminatiummal szemben Felső-Moesiában. A Csörsz-árkot a szarmaták készíthették a IV. század környékén. A régészek még nem tudják pontosan miért is épülhetett. Gödöllő és Valkó határában azonosítottuk a sánc-árok rendszert. Munkánkat erre a területre összpontosítottuk, mivel itt nagyon jó állapotban találtuk a Csörsz-árkot. Munkánk során a három katonai felmérést és topográfiai térképeket használtuk. Előszőr bejártuk a Csörsz-árkot Gödöllő közelében és GPS-szel digitális formában azonosítottuk. Az első katonai felmérésen (1763–1787) megtaláltuk a Csörsz-árkot, de mivel nincs vetületi alapja, nem tudjuk GIS-be foglalni, de sok fontos információt ad róla. A második (1819–1869) és harmadik katonai felmérésnek (1869–1887) van vetületi alapja így ArcView 3.0-ban tudjuk használni. Látható a két térképen, amin jelöltük a Csörsz-árkot más térkép és GPS-es méréseink alapján. A topográfiai térképen azonosítottuk a Csörsz-árkot de útként és nem árokként. Ezért akarjuk pontosítani a vonalat és árokként berajzolni napjaink térképére. A jövőben teljes környezeti rekonstrukciót akarunk megvalósítani a Csörsz-árkon Gödöllő közelében tanösvényt kialakítva. Mindezek után be akarjuk vonni a turizmusba, mivel Gödöllőn egyetlen ismert látnivaló van: a Grassalkovich kastély.
Title: A Csörsz-árok környezeti rekonstrukciójának előkészítése térinformatikai módszerekkel
Description:
A Csörsz-árok (ismert még Ördögárokként) egy 1260 km összhosszúságú földmű, mely körülöleli az Alföldet.
A sánc-árok rendszer szélessége 3,4–8 m között változik, mélysége 1,5–3 m a mai szinttől mérve.
A megmaradt szakaszok sáncainak magassága kb.
2 m.
A sánc-árok rendszer két, három, egyes helyeken akár négy vonalból áll.
A sánc-árok rendszer kezdőpontja a Duna majdnem szemben Aquincummal Alsó-Pannónia fővárosával.
Innen nyugatról keletre halad és Nyíregyháza alatt délre fordul.
Áthalad az Alföld keleti részén, vége az Al-Dunánál van Viminatiummal szemben Felső-Moesiában.
A Csörsz-árkot a szarmaták készíthették a IV.
század környékén.
A régészek még nem tudják pontosan miért is épülhetett.
Gödöllő és Valkó határában azonosítottuk a sánc-árok rendszert.
Munkánkat erre a területre összpontosítottuk, mivel itt nagyon jó állapotban találtuk a Csörsz-árkot.
Munkánk során a három katonai felmérést és topográfiai térképeket használtuk.
Előszőr bejártuk a Csörsz-árkot Gödöllő közelében és GPS-szel digitális formában azonosítottuk.
Az első katonai felmérésen (1763–1787) megtaláltuk a Csörsz-árkot, de mivel nincs vetületi alapja, nem tudjuk GIS-be foglalni, de sok fontos információt ad róla.
A második (1819–1869) és harmadik katonai felmérésnek (1869–1887) van vetületi alapja így ArcView 3.
0-ban tudjuk használni.
Látható a két térképen, amin jelöltük a Csörsz-árkot más térkép és GPS-es méréseink alapján.
A topográfiai térképen azonosítottuk a Csörsz-árkot de útként és nem árokként.
Ezért akarjuk pontosítani a vonalat és árokként berajzolni napjaink térképére.
A jövőben teljes környezeti rekonstrukciót akarunk megvalósítani a Csörsz-árkon Gödöllő közelében tanösvényt kialakítva.
Mindezek után be akarjuk vonni a turizmusba, mivel Gödöllőn egyetlen ismert látnivaló van: a Grassalkovich kastély.

Related Results

Arok Dedes dan Pararaton: Transformasi Dan Dinamika Sastra dalam Wacana Globalisasi Sastra
Arok Dedes dan Pararaton: Transformasi Dan Dinamika Sastra dalam Wacana Globalisasi Sastra
Arok Dedes karya Pramoedya Ananta Toer (1999) merupakan sebuah potret dinamika sastra sebagai akibat transformasinya dari karya terdahulu, yaitu Pararaton karya sastra Jawa Kuna ya...
KEARIFAN LOKAL DALAM NOVEL AROK DEDES KARYA PRAMOEDYA ANANTA TOER
KEARIFAN LOKAL DALAM NOVEL AROK DEDES KARYA PRAMOEDYA ANANTA TOER
Jurnal ini berjudul “Kearifan Lokal dalam Novel Arok Dedes Karya Pramoedya Ananta Toer”. Penelitian ini dilatar belakangi masalah yang terjadi karena kurangnya novel yang memiliki ...
Citra Arok dalam Arok Dedes Karya Pramoedya Ananta Toer
Citra Arok dalam Arok Dedes Karya Pramoedya Ananta Toer
Penelitian ini bertujuan untuk menganalisis penggambaran tokoh Ken Arok dalam novel Arok Dedes karya Pramoedya Ananta Toer serta mengungkap pesan utama yang disampaikan pengarang m...
Nilai Karakter Perjuangan Ken Arok Dalam Mendirikan Kerajaan Singasari Pada Tahun 1222
Nilai Karakter Perjuangan Ken Arok Dalam Mendirikan Kerajaan Singasari Pada Tahun 1222
Sri Ranggah Rajasa atau biasa disebut Ken Arok merupakan Raja Dari Kerajaan Singasari. Ken Arok berhasil merebut kekuasaan Akuwu di Tumampel, Akuwu tersebut bernama Tunggul Ametung...
A környezetpolitika intézményi kihívásai
A környezetpolitika intézményi kihívásai
Dolgozatomban intézményi közgazdaságtani és környezetgazdaságtani megközelítésben vizsgálom a környezeti teljesítményt meghatározó szabályozási és piaci tényezőket. A környezetpoli...
Penerapan Arsitektur Ecotech pada Redesain Gor Ken Arok Kota Malang
Penerapan Arsitektur Ecotech pada Redesain Gor Ken Arok Kota Malang
Gedung Olah Raga Ken Arok Kota Malang merupakan fasilitas olahraga dengan klasifikasi tipe A yang melayani tingkat daerah atau provinsi dengan kapasitas penonton mencapai 5000 jiwa...
PEMBUATAN GAME 2D “KEN AROK” MENGGUNAKAN METODE FINITE STATE MACHINE DAN PATHFINDING
PEMBUATAN GAME 2D “KEN AROK” MENGGUNAKAN METODE FINITE STATE MACHINE DAN PATHFINDING
Permasalalahan utama yang melatarbelakangi pembuatan game ini adalah kurangnya minat dan pengetahuan generasi muda terhadap sejarah di Indonesia, khususnya cerita-cerita sejarah lo...

Back to Top