Search engine for discovering works of Art, research articles, and books related to Art and Culture
ShareThis
Javascript must be enabled to continue!

A sport, mint a depresszióval szembeni védőfaktor

View through CrossRef
A tanulmány a sport és a depresszió összefüggéseit vizsgálja szabadidő- és a versenysportolók körében. A vizsgált faktorokat mérő kérdőívet (Beck-féle Depresszió Kérdőív rövidített változat) összesen 436 fő töltötte ki, ebből 139 szabadidősportoló és 297 versenysportoló volt. Vizsgálatom célja az volt, hogy a felmért mintán feltérképezzem, hogy a sport védő faktorként megjelenik-e a szabadidősporttal foglalkozó fiataloknál, illetve tud-e érvényesülni a sport védő hatása a versenysportolók körében is, a depresszió különböző tüneteivel szemben. Továbbá van-e összefüggés a nem, a végzettség, a foglalkozás és a legális szerek fogyasztása és a depresszió között. A kapott eredményekből látható, hogy a versenysportolók depresszió értéke tendenciájában nagyobb értéket mutat, mint a szabadidősportolóké. Továbbá a 18-20 éveseknél szignifikánsan magasabb depresszió érték tapasztalható, mint a 30 éveseknél és az afölöttieknél. Nemek tekintetében is jelentős eltérés mutatkozott, a nők javára. Az alacsony végzettségűek, valamint a nem teljes állásban foglalkoztatottak több depreszsziós tünetet észlelnek magukon. A legális szerek fogyasztását vizsgálva az alkohol és a depresszió között összefüggést tudtam kimutatni
University of Debrecen/ Debreceni Egyetem
Title: A sport, mint a depresszióval szembeni védőfaktor
Description:
A tanulmány a sport és a depresszió összefüggéseit vizsgálja szabadidő- és a versenysportolók körében.
A vizsgált faktorokat mérő kérdőívet (Beck-féle Depresszió Kérdőív rövidített változat) összesen 436 fő töltötte ki, ebből 139 szabadidősportoló és 297 versenysportoló volt.
Vizsgálatom célja az volt, hogy a felmért mintán feltérképezzem, hogy a sport védő faktorként megjelenik-e a szabadidősporttal foglalkozó fiataloknál, illetve tud-e érvényesülni a sport védő hatása a versenysportolók körében is, a depresszió különböző tüneteivel szemben.
Továbbá van-e összefüggés a nem, a végzettség, a foglalkozás és a legális szerek fogyasztása és a depresszió között.
A kapott eredményekből látható, hogy a versenysportolók depresszió értéke tendenciájában nagyobb értéket mutat, mint a szabadidősportolóké.
Továbbá a 18-20 éveseknél szignifikánsan magasabb depresszió érték tapasztalható, mint a 30 éveseknél és az afölöttieknél.
Nemek tekintetében is jelentős eltérés mutatkozott, a nők javára.
Az alacsony végzettségűek, valamint a nem teljes állásban foglalkoztatottak több depreszsziós tünetet észlelnek magukon.
A legális szerek fogyasztását vizsgálva az alkohol és a depresszió között összefüggést tudtam kimutatni.

Related Results

Athletes’ Justification of Cheating in Sport: Relationship with Moral Disengagement in Sport and Personal Factors
Athletes’ Justification of Cheating in Sport: Relationship with Moral Disengagement in Sport and Personal Factors
Research background and hypothesis. The research focus is on university athletes’ justification of cheating in sport. We hypothesised that moral disengagement would be more linked ...
Sport values and sustainability?
Sport values and sustainability?
Introduction United Nations call for all nations to act together towards the Sustainable Development Goals (SDGs) and recalls that this collective transformation requires the devel...
Sport policy and the integration of refugee backgrounded women
Sport policy and the integration of refugee backgrounded women
Introduction Sport is regularly used as a policy-led tool to facilitate outcomes aligned with resettlement and integration of refugees. However, the understanding of the role of s...
Sport policy and practice: Why a focus on retention of sport participants is required for both health and performance
Sport policy and practice: Why a focus on retention of sport participants is required for both health and performance
Abstract Background: Australia like many developed countries is largely an inactive nation. Participation in sport, a form of leisure-time physical activity, can contribute...
Social Theory and Sport
Social Theory and Sport
Abstract Although sociologists have examined the institution of sport in relation to other social institutions and analyzed inequality in sport empirically, theoretical w...
Sport, philosophy of
Sport, philosophy of
The philosophy of sport as a separate area of philosophy is largely a phenomenon of the second half of the twentieth century, although previous philosophers, back to the ancient Gr...
Sport and Politics
Sport and Politics
Since the early 1980s, the study of sport and politics has developed into a robust area of academic scholarship. Despite this growth, sport is often considered a phenomenon not ass...
Technology in sport: Three ideal‐typical views and their implications
Technology in sport: Three ideal‐typical views and their implications
This paper examines various kinds of sport technology from the perspective of three normative theories of competitive sport. Sport technology represents a certain type of means to ...

Back to Top