Habermas Hegel Kant-kritikájáról

Írásomban egyetlen Habermas-szövegre, a "Találóak-e Hegel Kanttal szembeni ellenvetései a diszkurzusetikára is?" című tanulmányra koncentrálva amellett érvelek, hogy Hegel Kant-kritikájának habermasi interpretációja félrevezető; Hegel a maga módján hathatósabban pártfogolja a kanti gyakorlati észt, mint Habermas. Azt állítom továbbá, hogy azokat a lényegi meglátásokat, amelyek Habermast a kanti kötelességelmélet korrekciójára ösztönzik, valójában Kant is osztja. Tudja, hogy a Sollen rá van utalva (Hegel kifejezéskincsével élve) az objektív szellem aktuális szerveződési formáira, rendezőelveire; és tudja, hogy a Sollen a normamegalapozási eljárás során nem maradhat monologikus. Azaz úgy vélem, hogy Kant politikai etikájának diszkurzuselméleti meghaladása valamivel kisebb lépés, mint ahogyan azt a ’80-as években Habermas gondolja.