Biomathematics of Chlamydia

Doktori munkám fókusza a kommunikációt középpontba helyező kooperatív tanítás-tanulás. Célunk olyan módszer vagy módszerek megkeresése, alapos feltérképezése volt, amelyet a mai hazai, túlterhelt pedagógusok kevés munkával, hatékonyan be tudnak építeni matematikaóráikba, de annak alkalmazása rövidtávon sem borítja fel a feszített, 45 perces órákra szabott tanmenetet. Célunk volt feltérképezni a módszer buktatóit, arra megoldásokat javasolni, valamint példát mutatni az oktatóknak arra, hogy ennek rendszeres alkalmazása kismértékű energiabefektetéssel a kooperatív módszerekre jellemző hasznot eredményez. Dolgozatomban bemutatom a csoportmunka, kooperatív tanítás-tanulás elméleti alapjait, majd röviden felvázolom fejlődésének útját, a legújabb nemzetközi kutatási eredményeket, valamint a hazai körülményeket. Kutatásom relevanciáját világítja meg a kooperatív oktatás mai, korszerűtlen magyarországi helyzetének részletes ismertetése. A munkám elején a Mester és Írnok aszimmetrikus pármunka ragadta meg a figyelmemet. Ez egy olyan kooperatív pármunka, melyben a pár csak egy tollat és egy munkalapot/füzetet használhat. A mester hangosan gondolkodva oldja meg a feladatot, miközben diktálja, hogy mit írjon le társa, az írnok. Az írnok feladata, hogy azt, és csak azt írja le, amit társa mond, illetve szóban segítsen, ha a mesternek szüksége van rá, vigyázva arra, hogy a szerepek ne cserélődjenek fel. Továbbá az írnok felelőssége, hogy a helyes megoldás kerüljön a papírra, tehát ha hibát észlel, azt jeleznie kell a társának. A munkamegosztás gyakori szerepcserével kerül egyensúlyba. Ennek kipróbálása céljából tíz rövid, 2-7 tanórás, tantermi kísérleten keresztül vizsgáltam meg a 10-17 éves korosztályban a leggyakoribb magyarországi iskolatípusokban az elit gimnáziumoktól a szakiskolákig. Az itt elért eredményeket felhasználva a módszert továbbfejlesztettem, majd két 12, illetve 17 tanórás kísérletsorozatot végeztem, mely számos előnyét világítja meg a pármunkának: A mester és írnok módszer alkalmazása vélhetően ritkán lassítja az óra menetét, az esetleges időveszteség nem jelentős és a tanárok nem érzik soknak a szükséges extra energiabefektetést. Érdekesebbé teheti mind a tanárok, mind a diákok számára a tanórát. Kísérleteimben a diákok többnyire dolgoztak a pármunka alatt, nem kalandoztak el és a tanórák hangulata a többség számára javult. A módszer hatására a diákok valóban verbalizálták gondolataikat, melynek pozitív hatását számos kutatás támasztja alá. Gondolataikra azonnali visszacsatolást kaptak, javították egymás hibáit. Munkájukban megjelentek a szabályozó és kulcstevékenységek, melyek tartalmas párbeszédekre engednek következtetni. Ezek jelenléte hozzájárulhat a matematikai megértéshez, tanuláshoz. Az egymás megerősítése gyakori volt, mely a diákok önbizalmára vélhetően pozitív hatással van. A diákok társuknak bár nem gyakran, de rendszeresen el is magyarázták munkájukat. Az aszimmetrikus szerepek mellett (is) ki tud alakulni a szimmetrikus párbeszéd, a közös gondolkodás. Kísérleteimben a diákok többször megszegték a mester és írnok munkamódszer szerepeit, de bár kényelmetlen, a munka nagy részében többnyire elfogadták a kereteket. A tanulóknak nehézséget okozott, hogy nincs minden leírva mindenki füzetében. A zajszint megfelelő fegyelem fenntartása esetén nem zavarta a diákokat és a tanárt sem, de ezt nehéz elérni. Egyes párok között szociális feszültségek törtek fel, a pármunka teret adhat a tanár által nem kontrollálható visszaéléseknek. Kutatásom összefoglalásaként megszületett egy tanároknak készített segédlet, melyben a mester és írnok módszer alkalmazását elősegítő javaslataimat gyűjtöttem össze.