Search engine for discovering works of Art, research articles, and books related to Art and Culture
ShareThis
Javascript must be enabled to continue!

A családpolitikák társadalmi megítélése

View through CrossRef
A 2016 óta zajló Századvég kutatások alapján a társadalom 81-93 százaléka számára mindig fontos tematika a család. A házasságkötés fontosságának megítélése mindig is erős amplitúdókat mutat: 2016 óta 60 és 77 százalék közti értékeket mértünk. A családtámogatási intézkedések megítélése olykor erősen korrelál a médiavisszhanggal is, összességében azonban általában 60 százalék fölötti elégedettséget mértünk. A családi adókedvezmény társadalmilag vélt demográfiai hatására is rákérdeztünk ezen időszak alatt: 2018 végéig 66 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az adókedvezménynek lehetnek demográfiai hatásai, ez az érték 2020-ig 47-57 százalék közé esett vissza, majd újra kétharmad körüli arányokat láttunk. Mindazonáltal a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) társadalmi elfogadottsága mindig is e fölötti, 67-84 százalék között mozgott. Izgalmas kérdés azonban, hogy a támogatások és azok népszerűsége képes volt-e demográfiai átalakulást elérni. A számosság okán egy társadalom valós demográfiai fordulata emberöltőkig is tarthat, így a leghatékonyabb beavatkozások mellett is évtizedekre van szükség a látványos eredményekre. Ennek fényében már ígéretesnek is tekinthető, hogy az elmúlt közel száz év 2011-es legrosszabb teljes termékenységi arányszáma napjainkra olyan mértékben nőtt, hogy mostanra már megelőzte az európai uniós átlagot. Azonban a szülőképes korú nők csökkenő létszáma okán a népességszám-csökkenésének megfordítása még időbe telhet.
Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)
Title: A családpolitikák társadalmi megítélése
Description:
A 2016 óta zajló Századvég kutatások alapján a társadalom 81-93 százaléka számára mindig fontos tematika a család.
A házasságkötés fontosságának megítélése mindig is erős amplitúdókat mutat: 2016 óta 60 és 77 százalék közti értékeket mértünk.
A családtámogatási intézkedések megítélése olykor erősen korrelál a médiavisszhanggal is, összességében azonban általában 60 százalék fölötti elégedettséget mértünk.
A családi adókedvezmény társadalmilag vélt demográfiai hatására is rákérdeztünk ezen időszak alatt: 2018 végéig 66 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az adókedvezménynek lehetnek demográfiai hatásai, ez az érték 2020-ig 47-57 százalék közé esett vissza, majd újra kétharmad körüli arányokat láttunk.
Mindazonáltal a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) társadalmi elfogadottsága mindig is e fölötti, 67-84 százalék között mozgott.
Izgalmas kérdés azonban, hogy a támogatások és azok népszerűsége képes volt-e demográfiai átalakulást elérni.
A számosság okán egy társadalom valós demográfiai fordulata emberöltőkig is tarthat, így a leghatékonyabb beavatkozások mellett is évtizedekre van szükség a látványos eredményekre.
Ennek fényében már ígéretesnek is tekinthető, hogy az elmúlt közel száz év 2011-es legrosszabb teljes termékenységi arányszáma napjainkra olyan mértékben nőtt, hogy mostanra már megelőzte az európai uniós átlagot.
Azonban a szülőképes korú nők csökkenő létszáma okán a népességszám-csökkenésének megfordítása még időbe telhet.

Related Results

Erdély mint filmes aktivitás
Erdély mint filmes aktivitás
A tanulmány 2006 és 2022 között keletkezett Erdély témájú dokumentumfilmek kisebb csoportját vizsgálja (Balkán bajnok, Dübörög a nemzeti rock, Kanzoli, Ki kutyája vagyok én?). A do...
Határon átívelő térségi szintű társadalmi reziliencia
Határon átívelő térségi szintű társadalmi reziliencia
Mára a rezilienciát a komplex (térbeli) rendszerek egyik sajátosságaként is tekinthetjük. De vajon meddig szélesíthető a vizsgálat köre? Beszélhetünk-e általánosságban egy térség t...
A Sziget Fesztivál mint hely értelmezése
A Sziget Fesztivál mint hely értelmezése
A doktori kutatás a Sziget Fesztivállal mint hellyel, a fesztiválozók környezettel való viszonyával foglalkozik. A kutatás fő célja a Sziget Fesztivál mint egy egy hétig létező szo...
A tulajdon elmélete az antik és az újkori politikafilozófia néhány képviselőjénél
A tulajdon elmélete az antik és az újkori politikafilozófia néhány képviselőjénél
A társadalmi együttélés során a tulajdoni viszonyok megítélése és a javak, illetve kötelezettségek elosztásának igazságossága a politikafilozófia egyik legállandóbb dilemmái közé t...
Korunk és hadviselés
Korunk és hadviselés
A fegyveres küzdelem, a háború emberi létünk egyik meghatározó jellemzője, a társadalmi lét funkcionalitását biztosító társadalmi mozgások eredményeként alakult ki. Egy ilyen szitu...
Családszervezetek és jó családpolitikák
Családszervezetek és jó családpolitikák
A családot nem lehet elszigetelni, mint egy monádot - mondta Ferenc pápa, amikor az Európai Katolikus Családszervezetek Szövetsége (FAFCE) fennállásának 20. évfordulója alkalmából ...
Kényszer vagy kivonulás – élet a peremeken
Kényszer vagy kivonulás – élet a peremeken
Tanulmányunkban a „pusztát” mint társadalmi teret vizsgáltuk. Arra kerestük a választ, hogy a rendszerváltást követően milyen társadalmi viszonyok, mozgások, gazdasági tevékenysége...
Egy „elképzelt” középosztály és a lokalitás „valósága.” Tanodaprogramok mozgásterei egy zsugorodó városban
Egy „elképzelt” középosztály és a lokalitás „valósága.” Tanodaprogramok mozgásterei egy zsugorodó városban
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a hátrányos helyzetű roma gyermekek társadalmi mobilitását segítő tanodaprogramok hogyan valósulnak meg egy zsugorodó város társadalmi viszonyaiban....

Back to Top