Pusztai majorok, hobbitanyák, szakszövetkezet

A bemutatni kívánt létesítmények — majorok és hobbitanyák — a saját környezetüket tekintve tulajdonképpen atipikusak, hiszen a dél-alföldi homokra leginkább a falusi-városi szegényeket vonzotta az olcsó földbirtokvásárlás lehetősége. Ennek ellenére ezeken a pusztákon is voltak olyan gazdasági, politikai és/vagy társadalmi vezető személyek, intézmények és kötődő létesítmények, amelyek a szórványos települési viszonyok ellenére is fontos szerepet töltöttek be a környező tanyavilág társadalmában. Ezeket a Kecel és Kiskunhalas közötti Szarkás puszta és szűk környékének bő évszázados történetének bemutatásával ismertetjük. A korszakonként változó elit, valamint az elithez köthető létesítmények leírásán túl a történeti-politikai cezúrák nyomán végbement töréspontokat és kontinuitásokat vesszük sorra az alábbiakban.