Javascript must be enabled to continue!
Müller Pál badeni Decapoda-gyűjteménye a Magyar Természettudományi Múzeumban
View through CrossRef
A Középső-Paratethys üledékei elterjedtek Magyarországon, leggyakrabban a badeni (15,97–12,6 millió évvel ezelőtti) üledékekkel találkozhatunk. Az akkori sekélytengeri környezetek nagyon változatos élővilágnak nyújtottak otthont, köztük a tízlábú rákoknak, melyek maradványai gyakran megtalálhatók a badeni rétegeket feltáró lelőhelyeken. Magyarország régóta fontos szerepet játszik a kainozoós Decapoda kutatásban, elsősorban Lőrenthey Imre és Müller Pál gyűjteményének és kutatásának köszönhetően. Müller Pál rendkívül gazdag Decapoda gyűjteménye a 2015-ben bekövetkezett halála után akaratának megfelelően a Magyar Természettudományi Múzeumba került. Anyagának legjelentősebb részét a magyarországi badeni rétegekből gyűjtötte, és a példányok nagyrészt Budapestről, vagy Budapest környékéről származnak (Tétényi-fennsík, Diósd, Biatorbágy, Budafok, Rákos, Keresztúri út, Örs vezér tere, Kerepesi út, Gyakorló út, Thököly út, Mező Imre út = Fiumei út, Telepy utca). A Visegrádhegységből (Visegrád), a Börzsönyből (Nagymaros Törökmező, Zebegény, és Szob), és a Cserhátból (Mátraverebély, Szentkút és Sámsonháza) származó anyagok szintén jelentősek. A dunántúli badeni lelőhelyekről (Nyírád, Balatonakali-40, Kishajmás, Fertőrákos-21) viszont eddig nagyon kevés tízlábú rák maradványa került elő. Az eddigi vizsgálatok alapján csaknem száz Decapoda fajt lehetett elkülöníteni a magyarországi badeniben, a Gebiidea (1 faj), Axiidea (9 faj), Anomura (20 faj), és Brachyura (69 faj) alrendek képviselőiből. A fajok mindegyikét részletesen feldolgoztuk a közelmúltban megjelent monográfiában, revideált leírásokkal, elterjedési adatokkal, valamint fényképes ábrázolásokkal, különös tekintettel a típuspéldányokra. A 99 Decapodafaj rendszertani áttekintése mellett részletesen ismertettük azokat a magyarországi lelőhelyeket, ahol badeni tízlábú rák maradványok kerültek elő. A rendszertani leírások mellett határozókulcsot készítettünk valamennyi előkerült fajhoz (különkülön a carapax és az olló maradványokra). A taxonómiai vizsgálatok során az eddigitől eltérő genushoz soroltunk tíz fajt (új kombinációk), és számos faj esetében megállapítottuk, hogy azok megegyeznek korábban leírt fajokkal (szinonímák).
Title: Müller Pál badeni Decapoda-gyűjteménye a Magyar Természettudományi Múzeumban
Description:
A Középső-Paratethys üledékei elterjedtek Magyarországon, leggyakrabban a badeni (15,97–12,6 millió évvel ezelőtti) üledékekkel találkozhatunk.
Az akkori sekélytengeri környezetek nagyon változatos élővilágnak nyújtottak otthont, köztük a tízlábú rákoknak, melyek maradványai gyakran megtalálhatók a badeni rétegeket feltáró lelőhelyeken.
Magyarország régóta fontos szerepet játszik a kainozoós Decapoda kutatásban, elsősorban Lőrenthey Imre és Müller Pál gyűjteményének és kutatásának köszönhetően.
Müller Pál rendkívül gazdag Decapoda gyűjteménye a 2015-ben bekövetkezett halála után akaratának megfelelően a Magyar Természettudományi Múzeumba került.
Anyagának legjelentősebb részét a magyarországi badeni rétegekből gyűjtötte, és a példányok nagyrészt Budapestről, vagy Budapest környékéről származnak (Tétényi-fennsík, Diósd, Biatorbágy, Budafok, Rákos, Keresztúri út, Örs vezér tere, Kerepesi út, Gyakorló út, Thököly út, Mező Imre út = Fiumei út, Telepy utca).
A Visegrádhegységből (Visegrád), a Börzsönyből (Nagymaros Törökmező, Zebegény, és Szob), és a Cserhátból (Mátraverebély, Szentkút és Sámsonháza) származó anyagok szintén jelentősek.
A dunántúli badeni lelőhelyekről (Nyírád, Balatonakali-40, Kishajmás, Fertőrákos-21) viszont eddig nagyon kevés tízlábú rák maradványa került elő.
Az eddigi vizsgálatok alapján csaknem száz Decapoda fajt lehetett elkülöníteni a magyarországi badeniben, a Gebiidea (1 faj), Axiidea (9 faj), Anomura (20 faj), és Brachyura (69 faj) alrendek képviselőiből.
A fajok mindegyikét részletesen feldolgoztuk a közelmúltban megjelent monográfiában, revideált leírásokkal, elterjedési adatokkal, valamint fényképes ábrázolásokkal, különös tekintettel a típuspéldányokra.
A 99 Decapodafaj rendszertani áttekintése mellett részletesen ismertettük azokat a magyarországi lelőhelyeket, ahol badeni tízlábú rák maradványok kerültek elő.
A rendszertani leírások mellett határozókulcsot készítettünk valamennyi előkerült fajhoz (különkülön a carapax és az olló maradványokra).
A taxonómiai vizsgálatok során az eddigitől eltérő genushoz soroltunk tíz fajt (új kombinációk), és számos faj esetében megállapítottuk, hogy azok megegyeznek korábban leírt fajokkal (szinonímák).
Related Results
A bibliofil Farkas Lajos
A bibliofil Farkas Lajos
A Révkomáromban született, losonczi előnevet viselő Farkas Lajos (1806–1873) ügyvéd gyűjteményének egyes darabjai gyakran kerülnek a filológia és a bibliofilia érdeklődési körébe, ...
A magyar, magyar születésű és a magyar származású Nobel-díjasok
A magyar, magyar születésű és a magyar származású Nobel-díjasok
A tanulmányban széles forráskör alapján személyükre, születésükre, származásukra alapozva és emlékezetükre koncentrálva rendezzük azon Nobel-díjasok legfontosabb adatait, akiket kö...
Magyar nyelv a határon
Magyar nyelv a határon
A magyar nyelv államhatárokon túli nyelvváltozatainak vizsgálata immár több évtizedes múltra tekint vissza. A kutatás egyik eszköze, különös tekintettel ezeknek a szófajoknak a szó...
Magyar nyelv a határon
Magyar nyelv a határon
A magyar nyelv államhatárokon túli nyelvváltozatainak vizsgálata immár több évtizedes múltra tekint vissza. A kutatás egyik eszköze, különös tekintettel ezeknek a szófajoknak a szó...
A magyar szemorvoslás története – magyar szemorvosok a Magyar Tudományos Akadémia tagjai között
A magyar szemorvoslás története – magyar szemorvosok a Magyar Tudományos Akadémia tagjai között
A közleményben áttekintésre kerül a szemészet mint tudományág és klinikai diszciplína európai és magyar vonatkozású fejlődése, valamint a kiemelkedő nemzetközi és magyar szemorvoso...
Az európai versenyképesség csak közösségi szinten növelhető, nemzeti keretekben nem – Interjú Dr. Csaba László akadémikussal, a Köz-gazdaság szerkesztőbizottságának tagjával
Az európai versenyképesség csak közösségi szinten növelhető, nemzeti keretekben nem – Interjú Dr. Csaba László akadémikussal, a Köz-gazdaság szerkesztőbizottságának tagjával
Csaba László magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a világgazdaságtan, ezen belül az összehasonlító gazdaságtan, vala- mi...
Palygorskite-Based Organic–Inorganic Hybrid Nanocomposite for Enhanced Antibacterial Activities
Palygorskite-Based Organic–Inorganic Hybrid Nanocomposite for Enhanced Antibacterial Activities
A synergistic antibacterial strategy is effective in enhancing the antibacterial efficacy of a single antibacterial material. Plant essential oils (PEOs) are safe antibacterial age...
Felekezetek a végvidéken. A román reformáció egyház- és eszmetörténeti tanulságai
Felekezetek a végvidéken. A román reformáció egyház- és eszmetörténeti tanulságai
Jelen ismertetés egy hosszú kutatómunka lezárásaként, eredetileg akadémiai doktori értekezésnek készült monográfiának a szokásosnál részletesebb, elsősorban a délkelet-európai egyh...

