A bibliofil Farkas Lajos

A Révkomáromban született, losonczi előnevet viselő Farkas Lajos (1806–1873) ügyvéd gyűjteményének egyes darabjai gyakran kerülnek a filológia és a bibliofilia érdeklődési körébe, hiszen e korszak jelentős „régiségbúvárai” közé tartozva komoly bibliotékát vásárolt össze fél évszázad alatt. Ennek ellenére életéről és könyvtára történetéről (kitől, mit, mikor és mennyiért vett, illetve kivel cserélt vagy kinek ajándékozott) eddig kevés szó esett. Igaz tehát Wix Györgyné állítása, miszerint Farkas – egykori gyűjteménye értékéhez képest – kevesebb figyelembe részesült, mint azt megérdemelné. Ám tudunk két kortárs ellenpéldát, amikor már a 19. században felhívták – igaz, röviden – a figyelmet Farkas gyűjteményére. Csontosi János 1876-ban kiemelte, hogy Farkas budai könyvtára „minőségére nézve oly becses, hogy azt méltán a Jankovich gyűjteménye mellé helyezhetjük”. Közel két évtizeddel később Horváth Ignác pedig megemlítette az 1895-ös ősnyomtatványkatalógusa előszavában, hogy e gyűjtemény a nemzeti könyvtár legjelentősebb gyarapodásai közé tartozik. Azonban Szinnyei József sem tud sokkal többet a rejtélyes könyvgyűjtőről, mint születése helyét és idejét, illetve szóba hozta, hogy foglalkozását tekintve „közalapítványi igazgatósági tiszteletbeli ügyvéd” volt. Farkas más forrásokban pénzügyi hivatalnokként, tanácsosként, ügyészként vagy táblabíróként szerepelt. Gyűjteménye rekonstruálásához és a proveniencia kutatáshoz szükséges források többségét a nemzeti könyvtár kézirattára őrzi. A bibliotéka darabjaiért jelentős összeget: 7500 – más források szerint 3000 – forintot kellett fizetni az özvegyének 1873-ban.