Az idősek fokozott védelme a magyar büntetőjogban

A büntetőjogtól nem idegen, és talán soha nem is volt az, hogy fokozott védelmet biztosítson bizonyos társadalmi csoportoknak, tekintettel személyes körülményeikre. E személyek esetében a jogalkotó által méltányolt, személyes jellemző lesz az ellenük megvalósított magatartás büntetendővé nyilvánításának alapja vagy éppen a súlyosabb minősítést meghatározó körülmény. Büntetőjog-alkotásunk utóbbi időszakának egyik fontos jellemzője, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény több bűncselekmény kapcsán hazánk büntetőjogába egy korábban nem szabályozott esetet vezetett be. A „bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére” történő elkövetés szabályozásának jogpolitikai célkitűzése világos és nem vitatható; az időskorúak, fogyatékkal élők védelme kiemelt célja a nemzetközi egyezményeknek is. A tanulmány bemutatja – az említett normatív megoldás mellett – azt a büntetőjogi eszköztárat, amelyet a törvény a jogalkalmazók számára biztosít ahhoz, hogy az idős és fokozott védelemre szoruló személyek sérelmére elkövetett bűncselekményekkel szemben hatékonyan lehessen fellépni.