Javascript must be enabled to continue!
Kultúravezérelt városfejlesztés és társadalmi részvétel: tapasztalatok a Margit-negyedből
View through CrossRef
Jelen tanulmány szembeállítja a hagyományos kultúravezérelt városfejlesztés és a társadalmi részvétel szakirodalmát, és a főváros II. kerületének Margit-negyed programján keresztül mutatja be ezek kölcsönhatásait. Az írás a program vizsgálatán keresztül igyekszik szintetizálni a felülről érkező, top-down városfejlesztői elképzeléseket és az alulról, bottom-up jelleggel szerveződő társadalmi szervezetek igényeit.
A kutatás arra kereste a választ, hogy a helyi közösségek bevonása miként járulhat hozzá a városrészek fenntartható fejlődéséhez és a helyi demokrácia minőségének javításához. A tanulmány részletes elemzést ad a program megvalósításáról, a létrehozáshoz vezető körülményekről, a Margit-negyed Döntéselőkészítő Testület (MNDTT) működéséről és a helyi kulturális, illetve civil csoportok tevékenységeiről. Amennyiben beváltja a hozzá fűzött ígéreteket, a program jó példát szolgáltat arra, hogyan lehet a helyi közösségekre alapozva újraéleszteni egy adott városrészt. A kutatás legfőbb módszere a 16 félig strukturált interjú készítése volt: ezek alapján elemeztem az önkormányzat, a civil szervezetek, a helyi vállalkozók és a tervezésbe bevont szakértők álláspontjait, rávilágítva a program helyi közösségekre gyakorolt hatásaira.
Az eredmények azt mutatják, hogy a Margit-negyed hamarosan revitalizálhatja a körutat és környékét, új funkciókat telepíthet be a területre és erősítheti a közösségi identitást. Ettől függetlenül a potenciális dzsentrifikációs folyamatok valós aggodalmat keltenek a helyiekben, és a program kezdeti szakaszában nehéz megbecsülni azok későbbi mértékét. A tanulmány rámutat arra, hogy a helyi önkormányzatok szerepének átformálása és a közösségek döntéshozásban való aktív részvétele kulcsfontosságú a fenntartható városfejlesztésben, valamint a dzsentrifikáció megfékezésében. A kutatás célja az volt, hogy a program bemutatásán, elemzésén keresztül gyarapítsa a részvételi tervezés hazai szakirodalmát és esettanulmányként szolgáljon a jövőbeli tervezési folyamatok számára.
Title: Kultúravezérelt városfejlesztés és társadalmi részvétel: tapasztalatok a Margit-negyedből
Description:
Jelen tanulmány szembeállítja a hagyományos kultúravezérelt városfejlesztés és a társadalmi részvétel szakirodalmát, és a főváros II.
kerületének Margit-negyed programján keresztül mutatja be ezek kölcsönhatásait.
Az írás a program vizsgálatán keresztül igyekszik szintetizálni a felülről érkező, top-down városfejlesztői elképzeléseket és az alulról, bottom-up jelleggel szerveződő társadalmi szervezetek igényeit.
A kutatás arra kereste a választ, hogy a helyi közösségek bevonása miként járulhat hozzá a városrészek fenntartható fejlődéséhez és a helyi demokrácia minőségének javításához.
A tanulmány részletes elemzést ad a program megvalósításáról, a létrehozáshoz vezető körülményekről, a Margit-negyed Döntéselőkészítő Testület (MNDTT) működéséről és a helyi kulturális, illetve civil csoportok tevékenységeiről.
Amennyiben beváltja a hozzá fűzött ígéreteket, a program jó példát szolgáltat arra, hogyan lehet a helyi közösségekre alapozva újraéleszteni egy adott városrészt.
A kutatás legfőbb módszere a 16 félig strukturált interjú készítése volt: ezek alapján elemeztem az önkormányzat, a civil szervezetek, a helyi vállalkozók és a tervezésbe bevont szakértők álláspontjait, rávilágítva a program helyi közösségekre gyakorolt hatásaira.
Az eredmények azt mutatják, hogy a Margit-negyed hamarosan revitalizálhatja a körutat és környékét, új funkciókat telepíthet be a területre és erősítheti a közösségi identitást.
Ettől függetlenül a potenciális dzsentrifikációs folyamatok valós aggodalmat keltenek a helyiekben, és a program kezdeti szakaszában nehéz megbecsülni azok későbbi mértékét.
A tanulmány rámutat arra, hogy a helyi önkormányzatok szerepének átformálása és a közösségek döntéshozásban való aktív részvétele kulcsfontosságú a fenntartható városfejlesztésben, valamint a dzsentrifikáció megfékezésében.
A kutatás célja az volt, hogy a program bemutatásán, elemzésén keresztül gyarapítsa a részvételi tervezés hazai szakirodalmát és esettanulmányként szolgáljon a jövőbeli tervezési folyamatok számára.
Related Results
Anna Margit és Ámos Imre
Anna Margit és Ámos Imre
A tanulmány Anna Margit és Ámos Imre, a 20. századi magyar művészettörténet kiemelkedő festőművészpárjának munkásságát mutatja be. A művészek szoros szerelmi és alkotói kapcsolatba...
Erdély mint filmes aktivitás
Erdély mint filmes aktivitás
A tanulmány 2006 és 2022 között keletkezett Erdély témájú dokumentumfilmek kisebb csoportját
vizsgálja (Balkán bajnok, Dübörög a nemzeti rock, Kanzoli, Ki kutyája vagyok én?). A
do...
Határon átívelő térségi szintű társadalmi reziliencia
Határon átívelő térségi szintű társadalmi reziliencia
Mára a rezilienciát a komplex (térbeli) rendszerek egyik sajátosságaként is tekinthetjük. De vajon meddig szélesíthető a vizsgálat köre? Beszélhetünk-e általánosságban egy térség t...
Korunk és hadviselés
Korunk és hadviselés
A fegyveres küzdelem, a háború emberi létünk egyik meghatározó jellemzője, a társadalmi lét funkcionalitását biztosító társadalmi mozgások eredményeként alakult ki. Egy ilyen szitu...
Kényszer vagy kivonulás – élet a peremeken
Kényszer vagy kivonulás – élet a peremeken
Tanulmányunkban a „pusztát” mint társadalmi teret vizsgáltuk. Arra kerestük a választ, hogy a rendszerváltást követően milyen társadalmi viszonyok, mozgások, gazdasági tevékenysége...
A tulajdon elmélete az antik és az újkori politikafilozófia néhány képviselőjénél
A tulajdon elmélete az antik és az újkori politikafilozófia néhány képviselőjénél
A társadalmi együttélés során a tulajdoni viszonyok megítélése és a javak, illetve kötelezettségek elosztásának igazságossága a politikafilozófia egyik legállandóbb dilemmái közé t...
Egy „elképzelt” középosztály és a lokalitás „valósága.” Tanodaprogramok mozgásterei egy zsugorodó városban
Egy „elképzelt” középosztály és a lokalitás „valósága.” Tanodaprogramok mozgásterei egy zsugorodó városban
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a hátrányos helyzetű roma gyermekek társadalmi mobilitását segítő tanodaprogramok hogyan valósulnak meg egy zsugorodó város társadalmi viszonyaiban....
Reziliencia és sebezhetőség. Egyéni stratégiák az állandósult társadalmi változások szorításában
Reziliencia és sebezhetőség. Egyéni stratégiák az állandósult társadalmi változások szorításában
Ellenállás, alkalmazkodás, túlélés, fennmaradás, változás, átalakulás, egyensúlyvesztés – válaszlehetőségek válsághelyzetekre, társadalmi és gazdasági stresszállapotokra, melyek eg...


