Javascript must be enabled to continue!
Kultúravezérelt városfejlesztés és társadalmi részvétel: tapasztalatok a Margit-negyedből
View through CrossRef
Jelen tanulmány szembeállítja a hagyományos kultúravezérelt városfejlesztés és a társadalmi részvétel szakirodalmát, és a főváros II. kerületének Margit-negyed programján keresztül mutatja be ezek kölcsönhatásait. Az írás a program vizsgálatán keresztül igyekszik szintetizálni a felülről érkező, top-down városfejlesztői elképzeléseket és az alulról, bottom-up jelleggel szerveződő társadalmi szervezetek igényeit.
A kutatás arra kereste a választ, hogy a helyi közösségek bevonása miként járulhat hozzá a városrészek fenntartható fejlődéséhez és a helyi demokrácia minőségének javításához. A tanulmány részletes elemzést ad a program megvalósításáról, a létrehozáshoz vezető körülményekről, a Margit-negyed Döntéselőkészítő Testület (MNDTT) működéséről és a helyi kulturális, illetve civil csoportok tevékenységeiről. Amennyiben beváltja a hozzá fűzött ígéreteket, a program jó példát szolgáltat arra, hogyan lehet a helyi közösségekre alapozva újraéleszteni egy adott városrészt. A kutatás legfőbb módszere a 16 félig strukturált interjú készítése volt: ezek alapján elemeztem az önkormányzat, a civil szervezetek, a helyi vállalkozók és a tervezésbe bevont szakértők álláspontjait, rávilágítva a program helyi közösségekre gyakorolt hatásaira.
Az eredmények azt mutatják, hogy a Margit-negyed hamarosan revitalizálhatja a körutat és környékét, új funkciókat telepíthet be a területre és erősítheti a közösségi identitást. Ettől függetlenül a potenciális dzsentrifikációs folyamatok valós aggodalmat keltenek a helyiekben, és a program kezdeti szakaszában nehéz megbecsülni azok későbbi mértékét. A tanulmány rámutat arra, hogy a helyi önkormányzatok szerepének átformálása és a közösségek döntéshozásban való aktív részvétele kulcsfontosságú a fenntartható városfejlesztésben, valamint a dzsentrifikáció megfékezésében. A kutatás célja az volt, hogy a program bemutatásán, elemzésén keresztül gyarapítsa a részvételi tervezés hazai szakirodalmát és esettanulmányként szolgáljon a jövőbeli tervezési folyamatok számára.
Title: Kultúravezérelt városfejlesztés és társadalmi részvétel: tapasztalatok a Margit-negyedből
Description:
Jelen tanulmány szembeállítja a hagyományos kultúravezérelt városfejlesztés és a társadalmi részvétel szakirodalmát, és a főváros II.
kerületének Margit-negyed programján keresztül mutatja be ezek kölcsönhatásait.
Az írás a program vizsgálatán keresztül igyekszik szintetizálni a felülről érkező, top-down városfejlesztői elképzeléseket és az alulról, bottom-up jelleggel szerveződő társadalmi szervezetek igényeit.
A kutatás arra kereste a választ, hogy a helyi közösségek bevonása miként járulhat hozzá a városrészek fenntartható fejlődéséhez és a helyi demokrácia minőségének javításához.
A tanulmány részletes elemzést ad a program megvalósításáról, a létrehozáshoz vezető körülményekről, a Margit-negyed Döntéselőkészítő Testület (MNDTT) működéséről és a helyi kulturális, illetve civil csoportok tevékenységeiről.
Amennyiben beváltja a hozzá fűzött ígéreteket, a program jó példát szolgáltat arra, hogyan lehet a helyi közösségekre alapozva újraéleszteni egy adott városrészt.
A kutatás legfőbb módszere a 16 félig strukturált interjú készítése volt: ezek alapján elemeztem az önkormányzat, a civil szervezetek, a helyi vállalkozók és a tervezésbe bevont szakértők álláspontjait, rávilágítva a program helyi közösségekre gyakorolt hatásaira.
Az eredmények azt mutatják, hogy a Margit-negyed hamarosan revitalizálhatja a körutat és környékét, új funkciókat telepíthet be a területre és erősítheti a közösségi identitást.
Ettől függetlenül a potenciális dzsentrifikációs folyamatok valós aggodalmat keltenek a helyiekben, és a program kezdeti szakaszában nehéz megbecsülni azok későbbi mértékét.
A tanulmány rámutat arra, hogy a helyi önkormányzatok szerepének átformálása és a közösségek döntéshozásban való aktív részvétele kulcsfontosságú a fenntartható városfejlesztésben, valamint a dzsentrifikáció megfékezésében.
A kutatás célja az volt, hogy a program bemutatásán, elemzésén keresztül gyarapítsa a részvételi tervezés hazai szakirodalmát és esettanulmányként szolgáljon a jövőbeli tervezési folyamatok számára.
Related Results
Anna Margit és Ámos Imre
Anna Margit és Ámos Imre
A tanulmány Anna Margit és Ámos Imre, a 20. századi magyar művészettörténet kiemelkedő festőművészpárjának munkásságát mutatja be. A művészek szoros szerelmi és alkotói kapcsolatba...
Erdély mint filmes aktivitás
Erdély mint filmes aktivitás
A tanulmány 2006 és 2022 között keletkezett Erdély témájú dokumentumfilmek kisebb csoportját
vizsgálja (Balkán bajnok, Dübörög a nemzeti rock, Kanzoli, Ki kutyája vagyok én?). A
do...
Határon átívelő térségi szintű társadalmi reziliencia
Határon átívelő térségi szintű társadalmi reziliencia
Mára a rezilienciát a komplex (térbeli) rendszerek egyik sajátosságaként is tekinthetjük. De vajon meddig szélesíthető a vizsgálat köre? Beszélhetünk-e általánosságban egy térség t...
A Sziget Fesztivál mint hely értelmezése
A Sziget Fesztivál mint hely értelmezése
A doktori kutatás a Sziget Fesztivállal mint hellyel, a fesztiválozók környezettel való viszonyával foglalkozik. A kutatás fő célja a Sziget Fesztivál mint egy egy hétig létező szo...
Korunk és hadviselés
Korunk és hadviselés
A fegyveres küzdelem, a háború emberi létünk egyik meghatározó jellemzője, a társadalmi lét funkcionalitását biztosító társadalmi mozgások eredményeként alakult ki. Egy ilyen szitu...
Kényszer vagy kivonulás – élet a peremeken
Kényszer vagy kivonulás – élet a peremeken
Tanulmányunkban a „pusztát” mint társadalmi teret vizsgáltuk. Arra kerestük a választ, hogy a rendszerváltást követően milyen társadalmi viszonyok, mozgások, gazdasági tevékenysége...
A tulajdon elmélete az antik és az újkori politikafilozófia néhány képviselőjénél
A tulajdon elmélete az antik és az újkori politikafilozófia néhány képviselőjénél
A társadalmi együttélés során a tulajdoni viszonyok megítélése és a javak, illetve kötelezettségek elosztásának igazságossága a politikafilozófia egyik legállandóbb dilemmái közé t...
Egy „elképzelt” középosztály és a lokalitás „valósága.” Tanodaprogramok mozgásterei egy zsugorodó városban
Egy „elképzelt” középosztály és a lokalitás „valósága.” Tanodaprogramok mozgásterei egy zsugorodó városban
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a hátrányos helyzetű roma gyermekek társadalmi mobilitását segítő tanodaprogramok hogyan valósulnak meg egy zsugorodó város társadalmi viszonyaiban....

