Az infláció helyzete Magyarországon : Válasz Botos Katalin „Infláció és pénzügyeink” és Ábel István – Bognár Gergely – Lóga Máté – Szabó István Attila „Változások az infláció magyarázatában” tanulmányára

A cikk a 2022–2023 évi inflációt alakító tényezőket vizsgálja. Arra keressük a választ, hogy magyar gazdaságban miért nőtt erőteljesebben az infláció, mint a környező, hasonló szerkezetű országokban. Cikkünkben ezekre a hatásokra szeretnénk rávilágítani, és javaslatokkal szolgálni a gazdaságpolitikai döntéshozók számára egy ellenállóbb inflációs politika kialakításához. Tanulmányunkban először reagálunk Botos Katalin inflációs nézeteire, majd néhány inflációs globális trendet vizsgálunk. Tanulmányunkban kiemelt szerepet szántunk az agrárterület inflációjának elemzésére. Eredményeink alapján a globális költségtolta inflációs nyomás trendek mellett több országspecifikus tényező emelte a hazai inflációs mutatót. Az energiaárak nagymértékben megemelkedtek, a keleti beszállítói láncok egy része megszakadt. A hazai kevésbé termelékeny, ugyanakkor energiaigényes élelmiszeriparra az energiaársokk a környező országokhoz képest magasabb 2022–2023 árfolyam ingadozási tényezőkkel együtt rövid- és középtávon nagyon erős hatást gyakorol, és jelentős eltéréseket mutat a hosszú távú egyensúlytól. Véleményünk szerint az élelmiszer önellátás fokozása mellett kiemelt figyelmet kell szentelni a mezőgazdasági beszállítói lánc hazai fejlesztésére is.