Javascript must be enabled to continue!
Az orosz műszaki tevékenység jellemzői az orosz–ukrán háborúban
View through CrossRef
2022. február 24-én Oroszország katonai műveletet indított Ukrajna ellen. Az oroszok ezt azóta is különleges katonai műveletnek nevezik, míg rajtuk kívül gyakorlatilag mindenki más (az oroszok legközelebbi szövetségesei kivételével), annak valós jellemzőit alapul véve Ukrajna ellen indított háborúként kezeli az eseményeket. Euróbában a második világháborút követően – az 1991-ben kezdődött délszláv háború lezárása után – olyan évekig tartó hagyományos katonai konfliktusra nem volt példa, mint a jelenleg is folyó orosz–ukrán háború. Az elmúlt 30–40 év során a nyugati világ általában erősen aszimmetrikus műveletekben volt érintett, ahol a kinetikus műveletek (béke kikényszerítése) viszonylag gyorsan lezajlottak, majd ezeket rendszerint egy elhúzódó konszolidációs időszak követte. Ezek közös jellemzője volt, hogy a szemben álló felek általában jelentősen eltérő technológiai színvonalat képviselő haderővel rendelkeztek, és a felhasználható erőforrásaik között is jelentős különbség mutatkozott. Ezen tapasztalatok birtokában a hagyományos háborús katonai műveletek megvívásához szükséges képességek részben háttérbe szorultak a NATO-n belül. A 2023-ban indított ukrán ellentámadás előtt, melyet a Nyugat fegyverekkel és kiképzéssel is támogatott, a szakértők jelentős része azon a véleményen volt, hogy a hadszíntér orosz műszaki előkészítése nem fogja útját állni az ukrán előrenyomulásnak. Ma már ismert, hogy az offenzíva nem hozott átütő sikert. A szerzők rövid tanulmányukban az interneten fellelhető nyílt forrásokra alapozva foglalják össze az orosz védelmi művelet sikerességét megalapozó erődítési és műszaki zárási tevékenység főbb jellemzőit.
Title: Az orosz műszaki tevékenység jellemzői az orosz–ukrán háborúban
Description:
2022.
február 24-én Oroszország katonai műveletet indított Ukrajna ellen.
Az oroszok ezt azóta is különleges katonai műveletnek nevezik, míg rajtuk kívül gyakorlatilag mindenki más (az oroszok legközelebbi szövetségesei kivételével), annak valós jellemzőit alapul véve Ukrajna ellen indított háborúként kezeli az eseményeket.
Euróbában a második világháborút követően – az 1991-ben kezdődött délszláv háború lezárása után – olyan évekig tartó hagyományos katonai konfliktusra nem volt példa, mint a jelenleg is folyó orosz–ukrán háború.
Az elmúlt 30–40 év során a nyugati világ általában erősen aszimmetrikus műveletekben volt érintett, ahol a kinetikus műveletek (béke kikényszerítése) viszonylag gyorsan lezajlottak, majd ezeket rendszerint egy elhúzódó konszolidációs időszak követte.
Ezek közös jellemzője volt, hogy a szemben álló felek általában jelentősen eltérő technológiai színvonalat képviselő haderővel rendelkeztek, és a felhasználható erőforrásaik között is jelentős különbség mutatkozott.
Ezen tapasztalatok birtokában a hagyományos háborús katonai műveletek megvívásához szükséges képességek részben háttérbe szorultak a NATO-n belül.
A 2023-ban indított ukrán ellentámadás előtt, melyet a Nyugat fegyverekkel és kiképzéssel is támogatott, a szakértők jelentős része azon a véleményen volt, hogy a hadszíntér orosz műszaki előkészítése nem fogja útját állni az ukrán előrenyomulásnak.
Ma már ismert, hogy az offenzíva nem hozott átütő sikert.
A szerzők rövid tanulmányukban az interneten fellelhető nyílt forrásokra alapozva foglalják össze az orosz védelmi művelet sikerességét megalapozó erődítési és műszaki zárási tevékenység főbb jellemzőit.
Related Results
Ukrajnai menekültek nyelvi akadálymentesítésének lehetőségei
Ukrajnai menekültek nyelvi akadálymentesítésének lehetőségei
A tanulmány az orosz–ukrán háború következtében Magyarországra érkező ukrán menekültek nyelvi akadálymentesítésének lehetőségeit vizsgálja Nyíregyháza és Kisvárda példáján. A kutat...
Az orosz–ukrán háború háttere és az orosz Blitzkrieg-stratégia kudarca
Az orosz–ukrán háború háttere és az orosz Blitzkrieg-stratégia kudarca
2022. február 24-én a hajnali órákban megindult az orosz – főleg szárazföldi – offenzíva Ukrajna ellen, ezzel kirobbantva az orosz–ukrán háborút. A három éve tartó harci cselekmény...
Észak-koreai katonák az orosz–ukrán fronton
Észak-koreai katonák az orosz–ukrán fronton
Észak-Korea (KNDK) az orosz–ukrán konfliktus kitörése óta demonstratívan kiáll az orosz fél mellett. Elismerte a szakadár ukrán területeken létrehozott bábállamok önálló államiságá...
Az orosz–ukrán háború céljait támogató orosz stratégiai kommunikáció
Az orosz–ukrán háború céljait támogató orosz stratégiai kommunikáció
Oroszország az ukrajnai háború során folyamatosan alkalmazza széles körű stratégiai kommunikációs tapasztalatait, és elárasztja az információs teret az orosz narratívával. A straté...
Az orosz–ukrán háború alapvető okai
Az orosz–ukrán háború alapvető okai
A tanulmány célja, hogy bemutassa az orosz–ukrán háború kitöréséhez vezető út egyes kulcsmozzanatait, illetve elemezze Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésének módját és vezetési stí...
Az orosz–ukrán konfliktus eszkalációjával kapcsolatos orosz külpolitikai döntéshozatalt befolyásoló tényezők
Az orosz–ukrán konfliktus eszkalációjával kapcsolatos orosz külpolitikai döntéshozatalt befolyásoló tényezők
A 2022. február 24-én eszkalálódott orosz–ukrán konfliktus alapjaiban kérdőjelezte meg korunk nemzetközi rendszerének szabályait. A konkrét katonai agresszióval kapcsolatos orosz d...
Műszaki kiválóságok: Schmoll Endre
Műszaki kiválóságok: Schmoll Endre
A műszaki kiválóságok között ebben a publikációban egy I. és II. világháborúban is harcolt katonát mutatunk be. Olyan katonát, aki mind az elmélet, mind a gyakorlat terén maradand...
orosz légierő alkalmazása az orosz–ukrán háborúban 2. rész
orosz légierő alkalmazása az orosz–ukrán háborúban 2. rész
A 2022 februárjában megkezdődött – a legtöbb katonai szakértő szerint eredetileg rövid lefolyásúnak tervezett – katonai műveletek Ukrajnában mindkét fél légi haderőnemének széles k...

