Search engine for discovering works of Art, research articles, and books related to Art and Culture
ShareThis
Javascript must be enabled to continue!

Az orosz műszaki tevékenység jellemzői az orosz–ukrán háborúban

View through CrossRef
2022. február 24-én Oroszország katonai műveletet indított Ukrajna ellen. Az oroszok ezt azóta is különleges katonai műveletnek nevezik, míg rajtuk kívül gyakorlatilag mindenki más (az oroszok legközelebbi szövetségesei kivételével), annak valós jellemzőit alapul véve Ukrajna ellen indított háborúként kezeli az eseményeket. Euróbában a második világháborút követően – az 1991-ben kezdődött délszláv háború lezárása után – olyan évekig tartó hagyományos katonai konfliktusra nem volt példa, mint a jelenleg is folyó orosz–ukrán háború. Az elmúlt 30–40 év során a nyugati világ általában erősen aszimmetrikus műveletekben volt érintett, ahol a kinetikus műveletek (béke kikényszerítése) viszonylag gyorsan lezajlottak, majd ezeket rendszerint egy elhúzódó konszolidációs időszak követte. Ezek közös jellemzője volt, hogy a szemben álló felek általában jelentősen eltérő technológiai színvonalat képviselő haderővel rendelkeztek, és a felhasználható erőforrásaik között is jelentős különbség mutatkozott. Ezen tapasztalatok birtokában a hagyományos háborús katonai műveletek megvívásához szükséges képességek részben háttérbe szorultak a NATO-n belül. A 2023-ban indított ukrán ellentámadás előtt, melyet a Nyugat fegyverekkel és kiképzéssel is támogatott, a szakértők jelentős része azon a véleményen volt, hogy a hadszíntér orosz műszaki előkészítése nem fogja útját állni az ukrán előrenyomulásnak. Ma már ismert, hogy az offenzíva nem hozott átütő sikert. A szerzők rövid tanulmányukban az interneten fellelhető nyílt forrásokra alapozva foglalják össze az orosz védelmi művelet sikerességét megalapozó erődítési és műszaki zárási tevékenység főbb jellemzőit.
Title: Az orosz műszaki tevékenység jellemzői az orosz–ukrán háborúban
Description:
2022.
február 24-én Oroszország katonai műveletet indított Ukrajna ellen.
Az oroszok ezt azóta is különleges katonai műveletnek nevezik, míg rajtuk kívül gyakorlatilag mindenki más (az oroszok legközelebbi szövetségesei kivételével), annak valós jellemzőit alapul véve Ukrajna ellen indított háborúként kezeli az eseményeket.
Euróbában a második világháborút követően – az 1991-ben kezdődött délszláv háború lezárása után – olyan évekig tartó hagyományos katonai konfliktusra nem volt példa, mint a jelenleg is folyó orosz–ukrán háború.
Az elmúlt 30–40 év során a nyugati világ általában erősen aszimmetrikus műveletekben volt érintett, ahol a kinetikus műveletek (béke kikényszerítése) viszonylag gyorsan lezajlottak, majd ezeket rendszerint egy elhúzódó konszolidációs időszak követte.
Ezek közös jellemzője volt, hogy a szemben álló felek általában jelentősen eltérő technológiai színvonalat képviselő haderővel rendelkeztek, és a felhasználható erőforrásaik között is jelentős különbség mutatkozott.
Ezen tapasztalatok birtokában a hagyományos háborús katonai műveletek megvívásához szükséges képességek részben háttérbe szorultak a NATO-n belül.
A 2023-ban indított ukrán ellentámadás előtt, melyet a Nyugat fegyverekkel és kiképzéssel is támogatott, a szakértők jelentős része azon a véleményen volt, hogy a hadszíntér orosz műszaki előkészítése nem fogja útját állni az ukrán előrenyomulásnak.
Ma már ismert, hogy az offenzíva nem hozott átütő sikert.
A szerzők rövid tanulmányukban az interneten fellelhető nyílt forrásokra alapozva foglalják össze az orosz védelmi művelet sikerességét megalapozó erődítési és műszaki zárási tevékenység főbb jellemzőit.

Related Results

Az orosz–ukrán háború háttere és az orosz Blitzkrieg-stratégia kudarca
Az orosz–ukrán háború háttere és az orosz Blitzkrieg-stratégia kudarca
2022. február 24-én a hajnali órákban megindult az orosz – főleg szárazföldi – offenzíva Ukrajna ellen, ezzel kirobbantva az orosz–ukrán háborút. A három éve tartó harci cselekmény...
Az orosz–ukrán háború céljait támogató orosz stratégiai kommunikáció
Az orosz–ukrán háború céljait támogató orosz stratégiai kommunikáció
Oroszország az ukrajnai háború során folyamatosan alkalmazza széles körű stratégiai kommunikációs tapasztalatait, és elárasztja az információs teret az orosz narratívával. A straté...
Az orosz–ukrán konfliktus eszkalációjával kapcsolatos orosz külpolitikai döntéshozatalt befolyásoló tényezők
Az orosz–ukrán konfliktus eszkalációjával kapcsolatos orosz külpolitikai döntéshozatalt befolyásoló tényezők
A 2022. február 24-én eszkalálódott orosz–ukrán konfliktus alapjaiban kérdőjelezte meg korunk nemzetközi rendszerének szabályait. A konkrét katonai agresszióval kapcsolatos orosz d...
orosz légierő alkalmazása az orosz–ukrán háborúban 2. rész
orosz légierő alkalmazása az orosz–ukrán háborúban 2. rész
A 2022 februárjában megkezdődött – a legtöbb katonai szakértő szerint eredetileg rövid lefolyásúnak tervezett – katonai műveletek Ukrajnában mindkét fél légi haderőnemének széles k...
orosz légierő alkalmazása az orosz–ukrán háborúban 1. rész
orosz légierő alkalmazása az orosz–ukrán háborúban 1. rész
A 2022 februárjában megkezdődött – a legtöbb katonai szakértő szerint eredetileg rövid lefolyásúnak tervezett – katonai műveletekUkrajnában mindkét fél légi haderőnemének széles kö...
Az orosz szárazföldi erők haditechnikai arzenáljának alakulása az orosz–ukrán háború két évében
Az orosz szárazföldi erők haditechnikai arzenáljának alakulása az orosz–ukrán háború két évében
A tanulmány arra vállalkozik, hogy a 2022-es ukrajnai háború első két és fél évének orosz haditechnikai veszteségeiről, valamint az orosz haditechnikai állományról elérhető informá...
Az oktatás ereje a menekültek integrációjában
Az oktatás ereje a menekültek integrációjában
Az ukrán–orosz háború kitörésekor a budapesti Piarista Gimnázium igazgatója, Horváth Bálint azonnal a menekültek megsegítésének ügye mellé állt és intézményében helyet adott egy ol...
A műszaki felsőoktatás didaktikai és módszertani szempontjai
A műszaki felsőoktatás didaktikai és módszertani szempontjai
A műszaki felsőoktatás, vagyis a mérnökképzés – eltérően a középfokú szakképzés általános gyakorlatától – már felnőttkorú „diákokkal” foglalkozik. Bár az egyetemeken a „nevelési” f...

Back to Top