Javascript must be enabled to continue!
Filozófia és kontempláció
View through CrossRef
Jelen tanulmány a kontempláció fogalmát vizsgálja a filozófiai gondolkodás hagyományában. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek a filozófiai kontempláció fogalmának megkülönböztető jegyei, és vajon lehetséges-e meghatározni a filozófiai kontempláció fogalmát a vallási kontemplációs gyakorlatoktól függetlenül. E kérdés vizsgálata során a tanulmány amellett érvel, hogy (1) a filozófiai kontempláció olyan gyakorlat, amely integráns részét képezi a filozófiának anélkül, hogy célja lenne filozófiai elméletek kidolgozása, (2) a filozófiai kontempláció a gondolkodás egy sajátos formája, amely éppen ezért határozottan különbözik a kontemplatív vallási gyakorlatoktól, amelyek a gondolkodás ellenében határozzák meg magukat, (3) noha a filozófiai kontempláció fogalma és irányultsága különbözik az antik és a modern gondolkodásban, a kontempláció maga természetében és gyakorlatában azonos marad. E változatlansága folytán állítható, hogy a filozófiai kontempláció ma is részét képezi a filozófiának. Az elemzések során a tanulmány egyrészt antik metafizikai, másrészt modern fenomenológiai megközelítésben tárgyaljaa filozófiai kontemplációt, és ennek eredményeként kívánja megmutatni e gyakorlat koroktól független jellemzőit.
Title: Filozófia és kontempláció
Description:
Jelen tanulmány a kontempláció fogalmát vizsgálja a filozófiai gondolkodás hagyományában.
Arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek a filozófiai kontempláció fogalmának megkülönböztető jegyei, és vajon lehetséges-e meghatározni a filozófiai kontempláció fogalmát a vallási kontemplációs gyakorlatoktól függetlenül.
E kérdés vizsgálata során a tanulmány amellett érvel, hogy (1) a filozófiai kontempláció olyan gyakorlat, amely integráns részét képezi a filozófiának anélkül, hogy célja lenne filozófiai elméletek kidolgozása, (2) a filozófiai kontempláció a gondolkodás egy sajátos formája, amely éppen ezért határozottan különbözik a kontemplatív vallási gyakorlatoktól, amelyek a gondolkodás ellenében határozzák meg magukat, (3) noha a filozófiai kontempláció fogalma és irányultsága különbözik az antik és a modern gondolkodásban, a kontempláció maga természetében és gyakorlatában azonos marad.
E változatlansága folytán állítható, hogy a filozófiai kontempláció ma is részét képezi a filozófiának.
Az elemzések során a tanulmány egyrészt antik metafizikai, másrészt modern fenomenológiai megközelítésben tárgyaljaa filozófiai kontemplációt, és ennek eredményeként kívánja megmutatni e gyakorlat koroktól független jellemzőit.
Related Results
Filozofia jako współmyślenie
Filozofia jako współmyślenie
Artykuł proponuje rozumienie filozofii jako współmyślenia, rozumianego m.in. tak, jak ujmuje to Cezary Wodziński, czyli współmyślenie z filozofem, które...
Eklektyczna filozofia przyrody Krystyna Lacha
Eklektyczna filozofia przyrody Krystyna Lacha
Filozofia Krystyna Lacha Szyrmy z uwagi na jej nominalnie eklektyczny charakter nie jest przedmiotem żywego zainteresowania historyków filozofii w Polsce. Krytyczne wydanie dzieł ...
Das Nahe und das Ferne, das Einzelne und das Allgemeine, das Zeitliche und das Ewige. Über die Grundpolarität in Jaspers Denken
Das Nahe und das Ferne, das Einzelne und das Allgemeine, das Zeitliche und das Ewige. Über die Grundpolarität in Jaspers Denken
Karl Jaspers received the basic figure of his thinking from Kierkegaard: that of the self-caring subjective thinker who, by relating himself to himself, re- lates to another. The t...
Filozofia wolna od uprzedzeń. 60 lat czasopisma filozoficznego "Studia Philosophiae Christianae"
Filozofia wolna od uprzedzeń. 60 lat czasopisma filozoficznego "Studia Philosophiae Christianae"
W 2025 roku przypada 60. rocznica powstania czasopisma filozoficznego Studia Philosophiae Christianae (SPCh). Jest ono jednym z najdłużej istniejących czasopism filozoficznych w Po...
Jaspers als Zeitdiagnostiker
Jaspers als Zeitdiagnostiker
For a number of writings of Jaspers it is significant that they imply diagnoses (or critical reflections) about some cultural and political tendencies and events during his lifetim...
Totalitaryzm, narracja, tożsamość. Filozofia historii Hannah Arendt
Totalitaryzm, narracja, tożsamość. Filozofia historii Hannah Arendt
Kluczem do zrozumienia fragmentarycznej myśli Hannah Arendt jest filozofia historii zarówno w znaczeniu spekulatywnym, jak i krytycznym. Odpowiedź Arendt na totalitaryzm – na zwyci...
A fenséges Istennek szemléletében elnyerhető legfőbb boldogság.” Megjegyzések Descartes Harmadik elmélkedésének utolsó bekezdéséhez
A fenséges Istennek szemléletében elnyerhető legfőbb boldogság.” Megjegyzések Descartes Harmadik elmélkedésének utolsó bekezdéséhez
Tanulmányunkban Descartes Harmadik elmélkedésének utolsó bekezdését elemezzük. Descartes e bekezdésben Isten ideájára irányuló kontempláció folyamatát írja le, amely azonos a végte...
Chowanna – w dwusetną rocznicę urodzin Bronisława F. Trentowskiego
Chowanna – w dwusetną rocznicę urodzin Bronisława F. Trentowskiego
Wielki tryptyk pedagogiczny Bronisława F. Trentowskiego, jakim była „Chowanna”, jest do dzisiaj niedoścignionym wzorem integralnego podejścia do teorii i historii1, mało tego – jes...


