Alkotmányos rend és öntudatosság

A kötet a dualizmus korának ünneptörténeti kutatásának újabb eredményeit tartalmazza. A kutatás két nemzeti ünnepre – március 15-re és augusztus 20-ra – összpontosít a korabeli sajtóra támaszkodva. A kiválasztott politikai hírlapok, a Pesti Napló, A Hon és az Egyetértés márciusi és augusztusi tudósításait kiegészítik még két kulturális újság (a Fővárosi Lapok és a Vasárnapi Ujság) ugyanezen két hónapban megjelent közleményei is. A Monarchia idején a kiegyezés évétől kezdődően mindkét történeti évfordulót nemzeti ünnepként emlegették, és mint ilyenről emlékeztek meg. A kutatás eddig feltárta az 1867 és 1879 közötti időszak ünnepi eseményeit. A kiegyezés után formálódó – a sajtótudósításokon keresztül érzékelhető – közéletben a két évforduló körüli tartózkodás évről évre oldódott. Az 1870-es évek második felétől azonban a nemzetről és az államról alkotott, a múltból levezetett jövőképre vonatkozó vélemények, iránymutatások egyre bátrabban fogalmazódtak meg a megemlékezések alkalmával. A liberális szemléletű kormányzat intézkedéseinek kedvező hatása is megmutatkozott már, amely különösen az 1879-es évben bizonyította működőképességét. Az akkori szegedi árvízkárok felszámolásakor és a város újjáépítésekor nemcsak az államszervezet állta ki a próbát, hanem a nemzeti összefogás mellett a nemzetközi támogatás is nagy segítséget jelentett. A külföld önzetlen gesztusát viszonzó, 1879. augusztus 20-án a Margitszigeten megrendezett jótékonysági ünnepség hozzájárult ahhoz a tapasztalathoz, amely ráébresztette a nemzetet a nemzetközi figyelem fontosságára és az előnyös országkép kialakítására. Az 1880. és 1881. esztendőkre egyre mozgalmasabbá vált a közélet, több érdekes, közösségképző rendezvényt szerveztek. A nemzeti ünnepek kapcsán e tekintetben kiemelkedett a lóverseny, amely az egykor híres magyar lovaskultúra 19. századi változatát hozta vissza a korra jellemző látványos és versengő szellemben. 1881-től a Szent István-napi lóverseny az augusztus végi nemzeti ünnep állandó programja lett. E sajátos világba enged betekintést a kötet bevezető tanulmánya, amelyet az 1880. és 1881. március 15-i és Szent István-napi ünnepségek bemutatása követ a méltatott gondolatok felelevenítésével.