Javascript must be enabled to continue!
Migrációs regionális profilok vizsgálata Magyarországon, nagymintás adatbázison
View through CrossRef
Kutatásunkban – 2013 és 2016 között közel 6000 fő megkérdezésén alapuló kérdőíves adatgyűjtéssel – válaszokat kerestünk arra a kérdésre, hogy vajon előrejelezhető- e a lakosság migrációs szándéka. Milyen tényezők befolyásolják azt a döntést, hogy valaki el szeretné hagyni az országot – függetlenül attól, hogy kényszerű, kényelmi, praktikus vagy érzelmi okokból teszi azt. Meg lehet-e mondani, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek azok az emberek, akik inkább hajlamosak a kivándorlásra, és mi jellemzi azokat, akik lokálpatrióta érzelmeik miatt nem válnak emigránssá.Tanulmányunk első részében áttekintjük a 20. és 21. századi magyarországi kivándorlási hullámok kiváltó okait, az emigránsok társadalmi helyzetét, demográfiai jellemzőit, a kibocsátó területeket és a célországokat. A történeti áttekintés célja, hogy a napjainkban vándorbotot fogók és a korábbi exodusok résztvevői közötti hasonlóságokat, illetve különbözőségeket feltárjuk. Megkíséreljük meghatározni, hogy objektív és szubjektív tulajdonságok mennyiben járulnak hozzá ahhoz, hogy valaki külföldre készüljön hosszabb vagy rövidebb időre, illetve mennyivel nagyobb az esélye az itthon maradásnak. A vizsgált tényezők alapján bemutatjuk a régiók közötti különbségeket, valamint azt, hogy a heterogén földrajzi, gazdasági, demográfiai tulajdonságokkal rendelkező lakosok kivándorlási hajlandósága milyen eltéréseket mutat.A fenti kérdések megválaszolása nem egyszerű. Nemcsak azért, mert összetettségüknél és társadalmi jellegüknél fogva sem a szándék, sem az azt befolyásoló tényezők nem mérhetők egzakt módon, de azért sem, mert a megfelelő módszertan megválasztása is számos további kérdést vet fel.
Title: Migrációs regionális profilok vizsgálata Magyarországon, nagymintás adatbázison
Description:
Kutatásunkban – 2013 és 2016 között közel 6000 fő megkérdezésén alapuló kérdőíves adatgyűjtéssel – válaszokat kerestünk arra a kérdésre, hogy vajon előrejelezhető- e a lakosság migrációs szándéka.
Milyen tényezők befolyásolják azt a döntést, hogy valaki el szeretné hagyni az országot – függetlenül attól, hogy kényszerű, kényelmi, praktikus vagy érzelmi okokból teszi azt.
Meg lehet-e mondani, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek azok az emberek, akik inkább hajlamosak a kivándorlásra, és mi jellemzi azokat, akik lokálpatrióta érzelmeik miatt nem válnak emigránssá.
Tanulmányunk első részében áttekintjük a 20.
és 21.
századi magyarországi kivándorlási hullámok kiváltó okait, az emigránsok társadalmi helyzetét, demográfiai jellemzőit, a kibocsátó területeket és a célországokat.
A történeti áttekintés célja, hogy a napjainkban vándorbotot fogók és a korábbi exodusok résztvevői közötti hasonlóságokat, illetve különbözőségeket feltárjuk.
Megkíséreljük meghatározni, hogy objektív és szubjektív tulajdonságok mennyiben járulnak hozzá ahhoz, hogy valaki külföldre készüljön hosszabb vagy rövidebb időre, illetve mennyivel nagyobb az esélye az itthon maradásnak.
A vizsgált tényezők alapján bemutatjuk a régiók közötti különbségeket, valamint azt, hogy a heterogén földrajzi, gazdasági, demográfiai tulajdonságokkal rendelkező lakosok kivándorlási hajlandósága milyen eltéréseket mutat.
A fenti kérdések megválaszolása nem egyszerű.
Nemcsak azért, mert összetettségüknél és társadalmi jellegüknél fogva sem a szándék, sem az azt befolyásoló tényezők nem mérhetők egzakt módon, de azért sem, mert a megfelelő módszertan megválasztása is számos további kérdést vet fel.
Related Results
Empirical Insights into English Reading in Indonesian University Students
Empirical Insights into English Reading in Indonesian University Students
A kutatás az egyetemi hallgatók online extenzív olvasás területén mutatkozó kognitív és affektív fejlődését vizsgálja. Az angol nyelvű olvasás-szövegértést befolyásoló faktorok meg...
Az áfacsalás alakulása Magyarországon 2006 és 2016 között
Az áfacsalás alakulása Magyarországon 2006 és 2016 között
A disszertáció arra a kérdésre keresi a választ, hogyan alakult az áfacsalás a 2006 és 2016 közötti időszakban Magyarországon. Az áfacsalás nagyságára nem készül rendszeresen, azon...
Perinatális anyai dohányzás vizsgálata Magyarországon: A Kohorsz ’18 magyar születési kohorszvizsgálat eredményei
Perinatális anyai dohányzás vizsgálata Magyarországon: A Kohorsz ’18 magyar születési kohorszvizsgálat eredményei
A várandósság alatti dohányzás nemcsak az anya, de a születendő gyermek egészségét is károsíthatja. Az eddigi, védőnői adatgyűjtésből származó hazai adatok alapján Magyarországon j...
A magyar fiatalok erősödő kivándorlási szándékának kiváltó okai és jellemzői
A magyar fiatalok erősödő kivándorlási szándékának kiváltó okai és jellemzői
A magyar fiatalok egyre általánosabb életstratégiaként tekintenek a kivándorlásra, ami az országot továbbtanulás vagy munkavégzés céljából rövidebb, hosszabb időtávra elhagyók arán...
Reflective Teaching Model for Reading Comprehension
Reflective Teaching Model for Reading Comprehension
A kutatás célja az olvasás-szövegértés reflektív tanítási modelljének kidolgozása és hatékonyságvizsgálata volt mianmari tanulók körében osztálytermi környezetben megvalósítva. A c...
Szerbek Magyarországon a XIV. század végétől a XVI. század elejéig (1389-1526)
Szerbek Magyarországon a XIV. század végétől a XVI. század elejéig (1389-1526)
Doktori disszertációnk eredményei által igyekeztünk egységes képet nyújtani a szerb–magyar kapcsolatok késő középkori szakaszáról és azokról a mozgatórugókról, amelyek évszázadokra...
Roma-nem roma vegyes párkapcsolatok és etnikai reprodukció a roma nemzetiségű nők körében Magyarországon, 1990, 2011
Roma-nem roma vegyes párkapcsolatok és etnikai reprodukció a roma nemzetiségű nők körében Magyarországon, 1990, 2011
Tanulmányunk célja kettős. A népszámlálási adatokat felhasználva egyrészt dokumentáljuk a roma és nem roma vegyes párkapcsolatok elterjedtségét Magyarországon 1990-ben és 2011-ben....
Az európai uniós támogatások hatásának vizsgálata
Az európai uniós támogatások hatásának vizsgálata
Nagy általánosságban elfogadott nézet, hogy az Európai Unióból érkező támogatások jelentős növekedési többletet generálnak. A strukturális alapok potenciális hatásait számszerűsítő...


