Preszkíta kori, szkíta kori lelőhelyek Heves megyében

A Heves megyei preszkíta, szkíta kori lelőhelyek a Mátra-vidék, a Bükk-vidék, az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság és az Észak-magyarországi-medencék nevű középtájakon találhatók. Jelenleg a megyében 20 preszkíta és 26 szkíta kori lelőhely ismert. A preszkíta, Mezőcsáti-kultúra első leletei az 1933 és 1937 közötti füzesabonyi sírfeltárásokból kerültek elő. Az első szkíta kori sírleleteket pedig 1895-ben Hatvan-Vasút és 1908-ban Gyöngyös déli területéről ismertették. A Kárpát-medencében közel 2500 szkíta kori temetkezésből csupán 7-nek van körárka, közülük kettő Tarnabodon és Tarnamérán került elő. A legnagyobb szkíta kori temetők Eger-Nagy-Egeden, Hevesen és Gyöngyöshalász-Ocskay-laposon láttak napvilágot. Az elmúlt évtizedekben megnövekedett a szkíta kori lelőhelyek száma. A régészek elsősorban a nagyberuházásokhoz kapcsolódóan tártak fel szkíta kori lelőhelyeket. Aldebrő-Ilona-tábla lelőhelyen egy Kr. e. 772–490 közé keltezhető szkíta kori telepjelenséget és egy Kr. e. 775–488 közé tehető női halomsíros temetkezést tártunk fel. Gyöngyös-Külső-Mérges-patak 3. sz. lelőhely keleti részén szórványosabb szkíta kori telepet ástunk meg. Egy enyhén ovális alakú, 3,9x4,3 m-es, 13 cölöplyukból álló szkíta kori ház is előkerült. A temetkezésről és a házról 3D modellek, majd makettek készültek. Szentdomonkos-Szőke-tanyán későbronzkori, vaskori telepjelenségeket azonosítottunk. A geofizikai felmérés a lelőhely DNy-i részén szórványosabb, míg az É-i részen, egy nagy amplitúdójú pozitív anomáliát mutatott ki, amely jó eséllyel lehet egy fémművességhez köthető régészeti jelenség nyoma.