A zsidó tulajdonban lévő pesti divatszalonok társadalmi kapcsolatai (1920–1949)

Értekezésem azt vizsgálja, hogy kik irányították a 20. század első évtizedeiben a pesti divatot, milyen társadalmi kapcsolatokat alakítottak ki. Kutatásom előzményei között említhetem azokat a cikkeimet, amelyekben a budapesti divatszalonok társadalmi megítélését először a korabeli színházi és filmszínházi magazinok divatrovatai alapján igyekeztem értelmezni. Előzetes kutatásaimban azt tapasztaltam, hogy a divatszalonok világa és a hozzá kapcsolódó személyek karakteres szerepet játszottak a Horthy-korszak társadalmi viszonyaiban, ennek ellenére viszonylag kevés publicitást kaptak a történetírásban. Abból indultam ki, hogy a zsidó tulajdonban lévő divatszalonok története szorosan összekapcsolódik a korszak politika- és gazdaságtörténetével, a társadalmi viszonyokkal, divattörténettel, életmódtörténettel, nőtörténettel, filmtörténettel, de mindenekelőtt a magyarországi zsidóság történetével. Célom az volt, hogy feltárjam a zsidó divatszalon-tulajdonosok társadalmi beágyazottságát egy olyan történelmi korszakban, amely a zsidóság létét fokozatosan ellehetetlenítette. Választ kerestem arra a kérdésre, hogy vajon meddig juthatott el a társadalmi integrációban a divat alakítóinak e „láthatatlan” társadalmi csoportja a Horthy-korszak nagyobb részét jellemző „csalóka asszimiláció” és a korszak végének domináns diszkriminatív politikája idején. Habár a divatszalon-tulajdonosok tevékenysége távol állt az aktuális politikai eseményektől, az olyan radikálisan változó történelmi háttér előtt zajlott, amely 1920 és 1947 között jelentősen befolyásolta működésüket. A kutatás újdonsága, hogy mélyrehatóan feltárja a vezető divatszalonok befolyását a divatra, szerepüket a modern nő megjelenésében és a tulajdonosok történetén keresztül rávilágít társadalmi kapcsolataikra. Mindezek új nézőpontot hoznak a történeti szociológia és a divattörténet kutatásában egy olyan csoport bemutatásával, amely még nem került a kutatók érdeklődésének homlokterébe. Munkámat abban a reményben végeztem, hogy e hiányosság megszüntetésével olyan új eredményeket érek el, amelyek révén nemcsak egy speciális társadalmi csoport életét tárom fel, de a Horthy-korszak társadalomtörténetének árnyaltabb megismeréséhez is hozzájárulhatok.