Search engine for discovering works of Art, research articles, and books related to Art and Culture
ShareThis
Javascript must be enabled to continue!

A kínai „adósságcsapda-diplomácia” kritikus megközelítése: egy mém térnyerése

View through CrossRef
2017-ben egy észak-indiai agytrösztben megszületett a kínai „adósságcsapda-diplomácia” mémje. Ez villámgyorsan elterjedt a médiában, a hírszerzői körökben és a nyugati kormányok között. 12 hónappal később a mém 0,52 másodperc alatt már közel 2 millió keresési találatot generált a Google-on, és elkezdett mély történelmi igazsággá szilárdulni. A történetek igazságokat és valótlanságokat is tartalmazhatnak, az emberi érzelmek, köztük az előítélet pedig bizonyos gondolkodási módra sarkall minket. Ez a tanulmány egy sor olyan történetet mesél el újra Kína nemzetközi szerepvállalásáról, többek között Angolában, Dzsibutiban, Srí Lankán és Venezuelában, amelyek megkérdőjelezik a média csúsztatásait. A cikk néhány javaslattal zárul a tudományos élet, a média és a politika világa közötti kapcsolatról, valamint arról, hogy a kutatóknak ki kell mondaniuk az „igazságot” a „hatalom” felé. A mém egy olyan ötlet vagy gondolat, amely egy kultúrán belül személyről személyre terjed, gyakran azzal a céllal, hogy valamilyen jelenséget, témakört, vagy jelentést közvetítsen. 2017. január 23-án egy észak-indiai agytröszben született meg a kínai adósságcsapda-diplomácia mém, melyet aztán továbbvitt egy, a Harvard két hallgatója által írt tanulmány, mely az „adósságkönyv-diplomácia” kifejezést használta a jelenségre. A diákok írását a Guardian, a New York Times és más vezető sajtótermékek lelkesen idézték mint Kína aljas szándékainak tudományos bizonyítékát. A mém Washingtonban kezdett mély gyökeret verni, az amerikai kormányzaton keresztül Japánba került, majd vissza a New York Times-ba és számtalan további helyre. Később a mém még nagyobb népszerűségre tett szert, már az amerikai külügyminiszter is hivatkozott rá, csendesen begyűrűzött hírszerzési körökbe, megjelent az amerikai Kongresszusban, és megtelepedett a Pentagonban. Az „adósságcsapda-diplomácia” gondolata, és konkrétan a mém komoly aggodalommal töltötte el ezeket az embereket. 2018 novemberére egy Google keresés a fogalomra [angolul - a szerk.] 0,52 másodperc alatt 1 990 000 találatot generált. Az adósságcsapdamém elkezdett megszilárdulni mint közhiedelem, és elkezdték valós történeti igazságként kezelni. Ez a tanulmány a kínai „adósságcsapda-diplomácia” mémjét vizsgálja meg, mely azt állítja, hogy Kína szándékosan igyekszik adósságcsapdába csalni az országokat, hogy stratégiai előnyt, vagy valamiféle eszközt biztosítson magának. Az írás megvizsgálja a mém felemelkedését, elterjedését, és a mögötte húzódó jelenséget, amelyet a mém meg akar ragadni. A tanulmány ezenkívül egy tágabb kontextust is kínál azáltal, hogy újra elmeséli a kínai hitelezés legismertebb mítoszait és narratíváit, melyek olyan dolgok magyarázatára szövődtek, amelyeket a megfigyelők sem értenek tisztán.
Corvinus University of Budapest
Title: A kínai „adósságcsapda-diplomácia” kritikus megközelítése: egy mém térnyerése
Description:
2017-ben egy észak-indiai agytrösztben megszületett a kínai „adósságcsapda-diplomácia” mémje.
Ez villámgyorsan elterjedt a médiában, a hírszerzői körökben és a nyugati kormányok között.
12 hónappal később a mém 0,52 másodperc alatt már közel 2 millió keresési találatot generált a Google-on, és elkezdett mély történelmi igazsággá szilárdulni.
A történetek igazságokat és valótlanságokat is tartalmazhatnak, az emberi érzelmek, köztük az előítélet pedig bizonyos gondolkodási módra sarkall minket.
Ez a tanulmány egy sor olyan történetet mesél el újra Kína nemzetközi szerepvállalásáról, többek között Angolában, Dzsibutiban, Srí Lankán és Venezuelában, amelyek megkérdőjelezik a média csúsztatásait.
A cikk néhány javaslattal zárul a tudományos élet, a média és a politika világa közötti kapcsolatról, valamint arról, hogy a kutatóknak ki kell mondaniuk az „igazságot” a „hatalom” felé.
A mém egy olyan ötlet vagy gondolat, amely egy kultúrán belül személyről személyre terjed, gyakran azzal a céllal, hogy valamilyen jelenséget, témakört, vagy jelentést közvetítsen.
2017.
január 23-án egy észak-indiai agytröszben született meg a kínai adósságcsapda-diplomácia mém, melyet aztán továbbvitt egy, a Harvard két hallgatója által írt tanulmány, mely az „adósságkönyv-diplomácia” kifejezést használta a jelenségre.
A diákok írását a Guardian, a New York Times és más vezető sajtótermékek lelkesen idézték mint Kína aljas szándékainak tudományos bizonyítékát.
A mém Washingtonban kezdett mély gyökeret verni, az amerikai kormányzaton keresztül Japánba került, majd vissza a New York Times-ba és számtalan további helyre.
Később a mém még nagyobb népszerűségre tett szert, már az amerikai külügyminiszter is hivatkozott rá, csendesen begyűrűzött hírszerzési körökbe, megjelent az amerikai Kongresszusban, és megtelepedett a Pentagonban.
Az „adósságcsapda-diplomácia” gondolata, és konkrétan a mém komoly aggodalommal töltötte el ezeket az embereket.
2018 novemberére egy Google keresés a fogalomra [angolul - a szerk.
] 0,52 másodperc alatt 1 990 000 találatot generált.
Az adósságcsapdamém elkezdett megszilárdulni mint közhiedelem, és elkezdték valós történeti igazságként kezelni.
Ez a tanulmány a kínai „adósságcsapda-diplomácia” mémjét vizsgálja meg, mely azt állítja, hogy Kína szándékosan igyekszik adósságcsapdába csalni az országokat, hogy stratégiai előnyt, vagy valamiféle eszközt biztosítson magának.
Az írás megvizsgálja a mém felemelkedését, elterjedését, és a mögötte húzódó jelenséget, amelyet a mém meg akar ragadni.
A tanulmány ezenkívül egy tágabb kontextust is kínál azáltal, hogy újra elmeséli a kínai hitelezés legismertebb mítoszait és narratíváit, melyek olyan dolgok magyarázatára szövődtek, amelyeket a megfigyelők sem értenek tisztán.

Related Results

Hol volt, hol nem volt... Kínai tőkebefektetések Magyarországon és Kelet-Közép-Európában
Hol volt, hol nem volt... Kínai tőkebefektetések Magyarországon és Kelet-Közép-Európában
A cikk a szakirodalom eredményei alapján bemutatja, hogy a kínai külföldi közvetlentőke-befektetések és multinacionális vállalatok sajátosan viselkednek más országok külföldön befe...
Hogyan ösztönözte lokalizációra Közép-Ázsia a kínai cégeket?
Hogyan ösztönözte lokalizációra Közép-Ázsia a kínai cégeket?
Kína gazdasági szerepvállalása gyökeres változáson ment keresztül Közép-Ázsiában. A kínai kormány által adott kölcsönökből finanszírozott nagyszabású közlekedési és villamosenergia...
LASCA véráramlásmérő rendszer fejlesztése és a kiértékelést befolyásoló egyes folyamatok fontosságának vizsgálata
LASCA véráramlásmérő rendszer fejlesztése és a kiértékelést befolyásoló egyes folyamatok fontosságának vizsgálata
Ha koherens fénnyel megvilágítunk egy érdes felületet, és az arról szóródót fényt egy ernyőn vagy leképező optikán keresztül egy kamera érzékelőjén felfogjuk, akkor azon egy szemcs...
BWA-mem is not the best aligner for ancient DNA short reads
BWA-mem is not the best aligner for ancient DNA short reads
AbstractXu and colleagues (Xu et al., 2021) recently suggested a new parameterisation of BWA-mem (Li, 2013) as an alternative to the current standard BWA-aln (Li and Durbin, 2009) ...
A Foxconn-felkelés Csengcsouban: Promise Le interjúja Yige Donggal
A Foxconn-felkelés Csengcsouban: Promise Le interjúja Yige Donggal
Promise Li, a Tempest magazin tagjának interjúja Yige Dong kínai feminista kutatóval, aki a csengcsoui Apple iPhone Foxconn gyárban zajló munkásfelkelést és a Kína-szerte zajló fel...
Hibák összjátéka: Környezetvédelem és kínai tőke Délkelet-Európában
Hibák összjátéka: Környezetvédelem és kínai tőke Délkelet-Európában
Kína gazdasági jelenlétét Európában elsősorban biztonsági fenyegetésként tárgyalják, és a fenntarthatóságra gyakorolt hatása pedig meglehetősen marginális kérdés marad. Ez a cikk a...
Hikikomori: a COVID–19-járvány egy lehetséges mentálhigiénés következménye
Hikikomori: a COVID–19-járvány egy lehetséges mentálhigiénés következménye
Összefoglaló. A COVID–19-járvány kényszerű tartós szociális távolságtartást idézett elő az emberek között, ami az egyéb mentális rendellenes...

Back to Top