Új hídmodell: Magyarország újraiparosodása a kínai technológia-export és a globális iparpolitikai fordulat idején

Kína megnövekedett globális szerepe Magyarország világgazdasági integrá- cióját is érinti. A cikkben ezt a kapcsolatot a második világháború utáni glo- bális gazdasági ciklus 1970-es évektől elinduló válságfolyamata felől tekintjük át. A tanulmány első részében rámutatunk, hogy a magyar szocialista külgaz- dasági integráció válsága, a nyugati tőkének alárendelt posztszocialista gaz- dasági modell, majd az EU-s transzfereken túl a 2010-es évek német műkö- dőtőkére, keleti hitelekre és államilag támogatott belföldi vállalkozásfejlesztésre építő rezsimje hogyan kapcsolódott ahhoz a világgazdasági átalakuláshoz, amiben Kína újraiparosodása, majd 2010-es évektől felerősödő tőkekihelye- zése kulcsfontosságú szerepet játszott. A tanulmány második részében a magyar gazdaságfejlesztés 2020-as évekre felerősödő, újraiparosodásra fókuszáló modelljét - mint a magyar külgazdasági beágyazódásra hosszú távon jellemző geoökonómiai híd-funkció új formáját - elemezzük a kínai ipar felzárkózása nyomán elinduló technológia-export és az erre reagáló nyugati protekcionista iparpolitikák kontextusában.