Search engine for discovering works of Art, research articles, and books related to Art and Culture
ShareThis
Javascript must be enabled to continue!

Kant inkompatibilis kompatibilizmusa

View through CrossRef
Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy A tiszta ész kritikájának harmadik antinómiája alapján milyen álláspontot tulajdoníthatunk Kantnak szabadság és természet okságának viszonyát illetően. Amellett érvelek, hogy Kantot nem tekinthetjük megszorítások vagy elméletének eltorzítása nélkül kompatibilistának vagy inkompatibilistának. Ezt a következő három eredménnyel támasztom alá. 1) Már Kant célkitűzésében olyan kettősség található (inkompatibilista fogalmak kompatibilitásának kimutatására törekszik), mely ellehetetleníti az elmélet egyértelmű besorolását. 2) Ez a kettősség megoldására is jellemző, hiszen az egy inkompatibilista és egy kompatibilista lépésből áll. Előbbi szabadság és természet éles elválasztása, utóbbi a két okság kibékítése az empirikus és intelligibilis karakter fogalmaival. A megoldás kettősségét tovább erősíti, hogy a két karakter viszonyát a transzcendentális distinkció természete határozza meg. 3) Ráadásul a transzcendentális szabadság pusztán negatív fogalma nem teszi lehetővé, hogy a teoretikus ész egyértelműen tisztázhassa szabadság és természet okságának viszonyát.  
Title: Kant inkompatibilis kompatibilizmusa
Description:
Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy A tiszta ész kritikájának harmadik antinómiája alapján milyen álláspontot tulajdoníthatunk Kantnak szabadság és természet okságának viszonyát illetően.
Amellett érvelek, hogy Kantot nem tekinthetjük megszorítások vagy elméletének eltorzítása nélkül kompatibilistának vagy inkompatibilistának.
Ezt a következő három eredménnyel támasztom alá.
1) Már Kant célkitűzésében olyan kettősség található (inkompatibilista fogalmak kompatibilitásának kimutatására törekszik), mely ellehetetleníti az elmélet egyértelmű besorolását.
2) Ez a kettősség megoldására is jellemző, hiszen az egy inkompatibilista és egy kompatibilista lépésből áll.
Előbbi szabadság és természet éles elválasztása, utóbbi a két okság kibékítése az empirikus és intelligibilis karakter fogalmaival.
A megoldás kettősségét tovább erősíti, hogy a két karakter viszonyát a transzcendentális distinkció természete határozza meg.
3) Ráadásul a transzcendentális szabadság pusztán negatív fogalma nem teszi lehetővé, hogy a teoretikus ész egyértelműen tisztázhassa szabadság és természet okságának viszonyát.
 .

Related Results

Immanuel Kant: Ethics
Immanuel Kant: Ethics
The ethical theory of Immanuel Kant (b. 1724–d. 1804) exerted a powerful influence on the subsequent history of philosophy and continues to be a dominant approach to ethics, rivali...
Kant Etiğinin Newton’u Olarak Jean-Jacques Rousseau
Kant Etiğinin Newton’u Olarak Jean-Jacques Rousseau
Bu çalışmanın temel amacı Aydınlanma döneminin iki önemli ismi olan Immanuel Kant ve Jean-Jacques Rousseau’nun görüşlerindeki yakınlık ve Kant’ın Rousseau’ya çok şey borçlu olduğu ...
Immanuel Kant: Political and Legal Philosophy
Immanuel Kant: Political and Legal Philosophy
Kant is an influential figure for contemporary political philosophy. Although this influence was long due to an application of Kant’s ethical theory to political questions, Kant’s ...
Kant and the Laws of Nature
Kant and the Laws of Nature
Immanuel Kant’s complex and nuanced view on the laws of nature has been at the center of renewed attention among Kant scholars since the late 20th century. Kant’s view is one of th...
Die Aktualität der Philosophie Kants
Die Aktualität der Philosophie Kants
This book is a collection of articles based on a lecture series about Kant's philosophy. The contributions present an excellent overview of Kant's work – the subjects range from me...
Kant’s views on preformation and epigenesis
Kant’s views on preformation and epigenesis
How does Kant repsond to the early modern preformation-epigenesis controversy? In part 1 of the paper, I will introduce the historical context: I provide an overview of important s...
IMMANUEL KANT IN THE CULTURAL MEMORY OF KALININGRAD RESIDENTS (POST-SOVIET PERIOD)
IMMANUEL KANT IN THE CULTURAL MEMORY OF KALININGRAD RESIDENTS (POST-SOVIET PERIOD)
The key commemorative practices associated with the name of I. Kant in the Kaliningrad region during the post-Soviet period have been examined in the article. Throughout the 1990s ...
One More Locke in Kant
One More Locke in Kant
Kant sees the acquisition of basic concepts from an embryological point of view and calls his theory of representations “a system of the epigenesis of pure reason.” According to th...

Back to Top