Változás, választás és alkalmazkodás egy magyar nyelvű görögkatolikus család három generációjában

A tanulmány első felében a szerző saját és más kutatók erdélyi és kárpátaljai vizsgálatainak eredményeit összegezve egy sajátos vallási és nyelvi kisebbség, a magyar nyelvű görögkatolikusok 20. századi sorsáról, elsősorban identifikációs és alkalmazkodási gyakorlatairól nyújt rövid áttekintést. E közösségek bizonytalan, „köztes” nyelvi-etnikai-vallási identifikációja olyan tényező, amely nagyfokú rugalmasságot biztosított tagjaiknak, hiszen lehetővé tette a különböző kötődések közti választásokat, adott esetben korábbi választásaik felülírását, ami különösen a határváltozások, politikai rezsimváltások idején vált nagy jelentőségűvé. Saját kutatásom során egy erdélyi, egykori görögkatolikus közösség vonatkozásában vizsgáltam és folyamatában igyekeztem megragadni az egymást váltó, olykor párhuzamosan érvényesülő magyar és román nemzetépítési stratégiák helyi hatásait, ti. hogy ezek egyrészt nyilvánvalóvá tették a közösség számára, hogy az etnikai-nyelvi-vallási határok átjárhatók és változékonyak, másrészt épp a felülről jövő törekvések, ideológiák valós kötődéseket hoztak létre vagy erősítettek meg. A közösségen belüli felekezeti és etnikai határok ennek megfelelően nem merevek, a közösség kiegyensúlyozott működése érdekében folyamatosan relativizálják őket a közösség tagjai. A második részben közölt esettanulmány ezt kívánja egy család három generációjának példáján keresztül bemutatni, láthatóvá teszi továbbá az egyéni mozgástér, a közösségi kontroll és a külső hatások komplex összefüggéseit.