A nyelőcsőpótlás szövődményei

A nyelőcső eltávolítására a legnagyobb számban nyelőcsőrák miatt kerül sor. A nyelőcsőpótlás még a mai napig is jelentős kihívást jelent a sebészet számára, mert 50% felett számíthatunk szövődményre, és halálozás is 4–7%-ban fordul elő. A szövődmények feloszthatók korai és késői szövődményekre, valamint általános és specifikus szövődményekre. Sebészeti szempontból a korai és a késői speciális szövődmények jelentik a legfontosabb kérdéseket. A Pécsi Egyetem Sebészeti Klinikáján az 1993 és 2012 közötti 20 évben 540 nyelőcső-reszekció történt. Pótlásra 445 esetben gyomrot, 38 esetben vastagbelet és 57 esetben jejunumot használtak. Az anastomosis a gyomorral pótlásnál 275 esetben a nyakon, 170 esetben a mellkasban történt. A vastagbelet minden esetben a nyakra húzták fel. 29 esetben a nyakon történt szabad jejunummal pótlás és 28 esetben bal oldali thoracolaparotomiából a mellkasban. A gyomorral pótlás esetén 55 esetben lépett fel anastomosiselégtelenség, 8 esetben észleltünk transzplantátumelhalást, és 30 esetben alakult ki korai anastomosisszűkület. Ezek a számok vastagbéllel pótlás esetén: 3 elhalás és 2 insufficientia. Mellkasi jejunumpótlásnál egy anastomosiselégtelenség fordult elő. Nyaki szabad átültetésnél egy transzplantátumnecrosist észleltünk. A késői speciális szövődmények közül a dysphagia a legfontosabb, melynek okaként a következőket találták a gyakoriság sorrendjében: anastomosisszűkület, conduitobstructio, pepticus és ischaemiás strictura, idegen test, lokális recidíva, funkcionális okok, új malignus tumor a reszekció után megmaradt nyelőcsőben és malignus tumor a pótlásra használt szervben. Az okok között lehetnek átfedések, és kezelésük lehet gyógyszeres, endoszkópos vagy sebészi. A sebészi kezelés általában az utolsó lehetőség a nyelésképesség helyreállítására, és jelentős kihívás elé állíthatja még a gyakorlott központokat is. Orv Hetil. 2023; 164(7): 243–252.