Az egészségi állapot és az egészségmagatartás jellemzői iker és nem iker típusú testvérkapcsolatokban

Napjainkban akár egypetéjű, akár kétpetéjű ikrekről beszélünk, különleges eseménynek tartják az emberek, ha ikrek születnek, annak ellenére, hogy egyre gyakrabban találkozhatunk ikerpárokkal. Az ikerkötődésű népesség aránya egy-egy társadalomban nagyon alacsony (2 és 4 százalék között alakul), azonban az utóbbi évtizedekben a fejlett (OECD) országokban az ikrek száma ugrásszerűen megemelkedett (Pári 2015), ami az ikrek népességen belüli arányát is növeli. Sir Francis Galton nevéhez fűződik az első professzionális ikerkutatás, melyet a The history of twins, as a criterion of the relative powers of nature and nurture címmel 1875-ben publikált, és ebben megállapította, hogy az ikrek születését és fejlődését nemcsak a genetika, hanem a környezeti tényezők is befolyásolják (Galton 1875). Később az ikerkutatások eredményei rávilágítottak arra, hogy egyes tulajdonságok, betegségek, szokások kialakulása mennyiben függ a szüleinktől örökölt génektől, és mennyire befolyásolja őket a környezet. Természetes környezet maga a család, mely a szocializáció elsődleges színtere. A szocializáció az egyén egész életén át interakciókon keresztül zajló folyamat, melynek első döntő szakasza a gyermekkor, amikor a szülők, nagyszülők és – nem utolsósorban – a testvérek jelentik a személy számára a legfőbb közösséget (Farkas és mtsai 2012). Különleges és egyedi helyzetet teremt ez azokban a családokban, amelyekben ikrek születnek, hiszen a család, a szülők és a testvér(ek) szocializációját is az egyes és egymás után született gyermekek szocializációjától eltérően alakítja. A Hungarostudy-adatfelvételek során először lettek elemezve a felnőtt ikrek életkörülményei, családi és demográfiai eltérései a testvérrel rendelkezőkhöz és testvérrel nem rendelkezőkhöz képest, ami a korábbi kutatásoktól eltérő módszertant is igényel.