Allen Ginsberg Molochjának birkózása Kis-Tóth Lajos álmaival

Archibald MacLeish (1892–1982) egy európai kulturáltságú Egyesült Államokbeli költő, egyetemi tanár és talán éppen ezért könyvtáros – ahogy az elegáns angol kifejezés rögzíti: Librarian of Congress – nem véletlenül választott egy amerikaitól és egy európaitól jelmondatot magának és a világnak. „Polgártársak, nem menekülhetünk a történelem elől” (Abraham Lincoln), és „Korunkban az ember végzete politikai fogalmakkal fejezi ki jelentését” (Thomas Mann). Aztán jött a világháború, Moloch győzedelmeskedett, az USA diadalmasko dott. Jött Korea, Vietnam, a beat kultúra és „Amerika ígéret volt” és megmaradt annak, sőt mára csalódás. Kis Tóth Lajos – Hauser Zoltánnal – pedig megalkotta a tanítási gyakorlatra alapozott oktatástechnikai múzeumot, majd pár évtized múlva Magyarország legkorszerűbb informatikai laboratóriumait, amelyeket közvetlenül a peda gógiát szolgálták. Hittek az informatika és az internet demokratikus alapelveiben és tudták, hogy ezek az eszközök, ha tartalommal, ellenőrzött adatokkal és tudással látjuk el azokat, akkor egy újfajta pedagógiai korszakot nyitnak meg, megalapozottan. Aztán jött Moloch, és pénzügyi hatalmával tökéletesítette az eszközöket, amelyeket hatalma szolgálatába állított. Percember szolgái pedig lerombolták az alkotásokat, gondolván, hogy majd maguk az eszkö zök gondolkodnak helyettük, értük. A Kis-Tóth Lajosoknak meg megmarad az örök igazság: Horas tuas quia breves, inmortalibus operibus vove.