Választói magatartás elméletek: a szavazói viselkedés kiismerésének alapjai

A politikai közvélemény-kutatások egyik leggyakoribb célja egy-egy választás várható eredményének előrejelzése. Ebben hol többé, hol kevésbé sikeresek a kutatók. Mindenképpen szükséges ezért végig gondolni, mire is van szükség a választói viselkedés megértéséhez, felméréséhez, mi befolyásolhatja azt, hogy valaki szavaz-e és ha igen, hogyan. Ennek a megismerésnek az igénye egyidős bármiféle szavazás intézményével. Az idők során számtalan elmélet és vizsgálat próbálta feltárni ezt.  Jelen tanulmányban azokat az elméleteket tekintjük át, amelyek az egyént közvetlenül érő, nem politikai rendszerbeli hatásokat vizsgálták. Azt a feladatot vállaltuk, hogy feltérképezzük az elmúlt száz év választói magatartás elméleteit, hét fő terület alapján: a gyermekkori-fiatalkori szocializáció, a társadalmi környezet, a gazdasági megfontolás, az állampolgári kötelesség, beleszólás, a média, a személyes félelmek és a közvéleménykutatások. Kiindulópontként és elméleti összegzésként kezeljük jelen írást, amely nem arra szolgál, hogy tökéletes magyarázatot adjon a választók viselkedésére. Hanem arra, hogy átgondolandó kérdéseket tegyen fel azzal kapcsolatban, hogy mit érdemes vizsgálni mélyebben ahhoz, hogy megértsük a választók döntéseit.